Káros anyagok a naptejben: Így barnulhatsz egészségesen

Ahogyan a tavasz dübörögve virágzik, minden nap egyre naposabb és naposabb. A környezetünk új erőre kap, a madarak csicsergése mesésen lombos fákról érkezik a fülünkbe. Az egyre bátrabban előbújó napsugaraknak köszönhetően többet vágyunk a szabadba, és legyen szó túrázásról, kirándulásról, kerékpározásról, vagy akár csak egy-egy hosszabb sétáról, egy biztos: fedetlen bőrfelületeinket erős napsugárzásnak tesszük ki.

Megfelelő védelem

A tavasszal tehát nemcsak a szabadban töltött idő fokozódik, de a bőrünkre leselkedő veszély is, épp ezért fontos beszerezni a megfelelő védelmet adó készítményeket. 

Fényvédő krémek, naptejek vásárlásakor két fontos dologra kell odafigyelnünk.

Az egyik az SPF, ami a Sun Protector Factor, vagyis magyarul a fényvédő faktort jelzi, ami egész egyszerűen azt jelzi, hogy adott faktorszámú naptej alkalmazása mellett mennyi ideig tartózkodhatunk napon a bőr megégése nélkül.

A védelmet adó termékek másik fontos szempontja az összetevők listája: fontos átbogarászni az apróbetűs részt is, ha biztosan tudni szeretnénk, hogy egy-egy kence nem tartalmaz a bőrünkre káros anyagokat – ha már éppen annak védelmére alkalmaznánk.

Faktorszámok

A megfelelő SPF kiválasztásakor fontos tudnunk, hogy a bőrtípusokat összesen 6 csoportba tudjuk osztani, Európában a 2-es és a 3-as a leggyakoribb. Előbbi a világosabb, utóbbi pedig a bézs, ami jobban barnul.

Számoljunk egy kicsit! A 2-es bőrtípus 5-10 perc alatt megég napvédő használata nélkül: ezt az időtartamot kell megszoroznunk az SPF-számmal. Ez tehát azt jelenti, hogy egy 15-ös faktorszámmal jelölt napvédő krémmel 150 percig, vagyis kicsivel több mint két óráig tartózkodhat a napon egy 2-es bőrtípusú ember anélkül, hogy megégne a bőre. A 3-as bőrtípus az előzőnél kicsivel több, 10-20 percet tölthet leégés nélkül a napon, ami egy 15-ös faktorszámú napvédő használata mellett körülbelül három órányi biztonságos napozást jelent.

Káros összetevők

Ha már a faktorszámmal tisztában vagyunk, ideje egy alapos pillantást vetni az összetevők listájára. Három jelentős szóra kell kihegyeznünk a figyelmünket a betűrengetegben: oxibenzon (Oxybenzone), oktinoxát (Octinoxate) és homoszalát (Homosalate).

Oxibenzon: ez az összetevő az egyik leggyakrabban használt fényvédő vegyszer. Endokrin zavarokhoz, szervrendszeri toxicitáshoz, kontaktallergiához, és fotoallergiához vezet – utóbbi azt jelenti, hogy az allergiás reakciót a fénynek való kitettség okozza. Az összetevőt „Benzofenon-3” néven is nevezik, ám nem szabad összekeverni a benzofenonnal, ami egy másik, gyakori összetevője a napvédőknek.

Oktinoxát: általánosan használt UV-szűrő, ami véd az UVB-sugaraktól, ám az UVA-sugaraktól nem. A csomagoláson OMC, metoxi-cinnamát vagy etil-hexil-metoxi-cinnamátként szerepelhet. Az oktinoxát bizonyítottan kapcsolódik az endokrin zavarokhoz, valamint a reproduktív toxicitáshoz. Kutatások során kimutatták már ezt a vegyi anyagot az anyatejben, a vizeletben és a vérben is.

Homoszalát: gyakori összetevője a fényvédőknek, ami szintén csak az UVB-sugarak ellen véd. Az összetevő különböző hormonális zavarokhoz kapcsolódik, és fokozhatja a peszticidek felszívódását, beleértve a rovarpermeteket is. Elősegítheti a készítményben található egyéb káros összetevők bejutását, emellett tartósan megmarad a környezetben, nem bomlik le könnyen.

Fő a biztonság

Ha megbizonyosodtunk róla, hogy a megvásárolt napvédőnk nem tartalmazza a káros összetevőket, és az SPF-számot is helyesen választottuk ki, már csak néhány teendőnk maradt, hogy teljes biztonságban, egészségesen napozzunk.

• Lehetőleg árnyékban tartózkodjunk.
• Mindig viseljünk kalapot.
• Kerüljük az erős napsütést: 10 és 14 óra között ne menjünk napra.
• Viseljünk UV-szűrős napszemüveget.
• Ne bízzunk a napernyőkben: azok bizonyítottan nem védenek a káros sugaraktól.