Jól megfizetjük az árát a januári tavasznak

Veszélyessé válhat a közlekedés 

A biológiai óránk négy évszakhoz van szokva, így okozhat problémát a szokatlan meleg – mondta lapunknak dr. Bense Tamás háziorvos. Ha influenzajárvány lenne, akkor a betegek száma ugrásszerűen megnőne, szerencsére ettől most nem kell tartanunk. A frontérzékenyeknek viszont érdemes odafigyelni: fejfájás és szédülés is jelentkezhet, de ilyen időjárás mellett az érbetegségek, trombózis, illetve a hirtelen szívhalál is gyakori. Krónikus betegség, illetve cukorbetegség esetén fokozottan figyeljünk magunkra, valamint a gyógyszerek szedésére is.

Az idegrendszerünket is megviseli az enyhe idő, amely miatt van, aki aluszékonyabb, mások inkább ingerültebbé válnak, amely a közlekedés szempontjából igen veszélyes lehet. Az emberek idegesek, hirtelen cselekszenek, amely balesetekhez vezethet. Legyünk előzékenyek, figyeljünk embertársainkra az utakon így elkerülhetjük a bajokat – figyelmeztet az orvos. 

Csak a hideg segít a gyümölcsökön

Bár szokatlan ez a januári időjárás, de a gyümölcstermés még nincs veszélyben – mondta lapunknak dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztályának elnöke. A növények még mély nyugalmi fázisban vannak ilyenkor, így a külső tényezők nem befolyásolják őket. Igaz, előfordul, hogy pár díszcserje életre kel, de az országot ellátó gyümölcsösökre még nem jelent veszélyt a meleg. A termés mennyiségét, minőségét, valamint árát nem tudjuk előre meghatározni, csupán február végén lehet véleményt alkotni. Bizakodunk abban, hogy a hideg időjárás nemsokára visszatér, így a növények biztosan nem kelnek fel a téli álomból.

Megmaradnak a kártevők

Növényeink életritmusa úgy alakult ki, hogy december vé­géig akkor sem indul be új növekedési szakasz, ha netán tavaszias meleg uralkodik, mivel mély nyugalmi állapotban vannak a növények. Ha a tél második fele enyhe, a növények rügyezésbe kezdhetnek, emiatt a márciusban, áprilisban beálló fagy komoly károkat okozhat bennük. 

Bár a természet halálaként tartjuk számon a tél nem ártalmas a természetnek, sőt egy erősebb tél akár jót is tehet. A kártevők például nem tudják testhőmérsékletüket szabályozni, a saját hőjük mindig azonos környezetükével. Ősszel igyekeznek védett zugokba, fakéreg repedéseibe, a talajba húzódni és így átvészelni a hideg időszakot. Enyhe teleken ez nagyszámban sikerül is nekik és tavasszal már erős fertőzésükre, gyors szaporodásukra számíthatunk. A kemény telek azonban szigorú szabályozóként pusztítják őket. Ugyanez vonatkozik a gombabetegségek terjedésére: enyhe teleken a gombák szaporodása szinte le sem áll és tavasszal az első fertőzés robbanásszerűen, tömegesen jelenik meg.

A talaj víztartalékaira is jó hatással van a hideg tél, mivel jelentősebb víztartalék csak ilyenkor tud felhalmozódni a talajban. Nulla fok alatt a csapadék általában hó, amely, lassan szivárog a földbe. Ezért a hóléből sokkal kevesebb folyik, vagy párolog el hasznosítatlanul mint a nyáron, ennek feltétele azonban éppen a hideg.