origo.hu
<p>Megdöbbentő felfedezést tettek kanadai tudósok, akik az eddigi leghosszabb post mortem – halál utáni – agyi hullámokat mértek műszerekkel.</p>
Forrás: Thinkstock
Végleges, visszafordíthatatlan pusztulás vagy valami egészen új kezdete a halál? Ez az emberiséget legrégebben foglalkoztató – talán soha el nem dönthető – dilemmák egyike. Milliók vallják az első és a második választ is, de mindkét tábor hitét megingathatja egy friss kanadai kutatás.
A Nyugat-Ontariói Egyetem tudósai négy haldoklót vizsgáltak különféle módszerekkel. Három páciens esetében az agy előbb felmondta a szolgálatot a vég közeledtével, mint a szív. Egy, még a sokat látott neurológusok számára is felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan esetben azonban a szív állt meg előbb, az agy viszont még tíz perccel a klinikai halál állapota után is mutatott bizonyos elektromos aktivitást. A kutatók úgy írták le ezt az állapotot, hogy a beteg agyi működése ahhoz volt hasonló, mint amikor valaki mély alvásban, a kómához hasonló állapotban van.
A kanadai orvoscsoport tudományos írásában hangsúlyozta: bár pontos magyarázatot még nem találtak a jelenségre, abban egészen biztosak, hogy valós fizikai és nem paranormális eredetű. Még valamiben biztosak lehetnek az orvosok: a kísérlet meglehetősen súlyos kérdéseket vet fel a szervadományozásokat illetően is, amit eddig etikusan az agyhalál beállta után lehetett elvégezni.
– A halál biztos beállásának megállapításához több szempont szükséges, nem elég csupán annyi, hogy megálljon a szív. Senki sem úgy hal meg, mintha lekapcsolnánk egy villanyt, a halál is egy folyamat. Egyébként az eddig is ismert volt, hogyha leáll a keringés, a sejtek még négy, de akár hat percig is működnek. De ez idő alatt annyira károsodnak, hogy visszafordíthatatlanná válik a folyamat, az öntudat elvész. A különböző agyterületek egyébként eltérő érzékenységűek, a kevésbé érzékenyek tovább működnek – magyarázta prof. dr. Nagy Zoltán. A neurológus elmondta azt is, az, hogy meddig érzékelhető még az agyi aktivitás a keringés leállása után, az több biológiai tényezőtől is függ, mint például a vércukorszint. A halál sem olyan fekete-fehér, mint azt gondolni lehetne – mondta Nagy.
Hallanak a lelkek?
A tízperces idő nem csak a szervdonáció kérdése miatt lehet érdekes. Sokan számolnak be újraélesztésük után fehér fényről, túlvilági hívogató hangokról. Ám könnyen lehet, hogy ez a halálközeli élmény valójában csak a még fennálló agyi aktivitásban látott álom.
– Úgy hiszem, nem lehet különválasztani a kettőt. A halálközeli élményeket valósnak tartom, de azt is elfogadom, hogy bizonyos agyi aktivitás nélkül aligha emlékezhetne rá, hogy elmesélje őket. Valódi halálközeli élményt megélni és később beszélni róla tényleg csak akkor lehetséges, ha van még egy kis agyi aktivitás – mondta Kajkó Lea médium. Az ezoterikus szakértő szerint egyébként a lelkek még a halál után egy-két órával is a földön tartózkodnak és hallanak, ezért különösen fontos az, hogy a halál után közvetlenül hogyan bánnak a holttesttel.
Ez is érdekelhet
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
