Örök rejtély marad a földönkívüliek látogatása?

Az ufók rejtélye kevés embert hagy hidegen. Cáfolhatatlan bizonyíték ugyan nincs arra, hogy jártak volna köztünk, de a hívőket ez nem zavarja: az idegenek látogatta kultikus helyekre milliók kíváncsiak évente, s egytől egyig arról álmodnak, hogy megpillanthatják a messziről jötteket, de ha nem, akkor sincs gond: a vélt nyomaikat követve maga az élmény is megéri nekik a pénzt.

Műhold vagy űrhajó?

Amikor 1947 júliusában az Új-Mexikó állambeli Roswell külterületén ezrek szeme
láttára lezuhant egy azonosítatlan repülő, a városban állomásozó katonai alakulat, amely elsőként a helyszínre érkezett, szinte azonnal bejelentette, hogy ufót találtak, a lezuhant gépben pedig négy, nem emberi holttest hevert. Később a hírt visszavonták, a hivatalos álláspont szerint csak egy meteorológiai műhold hibásodott meg, és csapódott be az erdőbe. Csakhogy ezt már nekik senki sem hitte el. Ők máig azt állítják: a Roswellnél talált földönkívüliek maradványait azóta is a híres-hírhedt 51-es körzetben őrzik. A kisvárosból így lett a harmadik típusú találkozások egyik legfontosabb helyszíne és az ufószakértők kedvenc ta­lálkozási helye. Az egykor álmos és kietlen vidék idegenforgalma pedig – a földön­­kívüliek okán – hatalmasra nőtt. Roswellben ma már minden a rejtélyes idegenek körül forog: a turisták be­térhetnek a helyi Ufó Múzeumba, elfogyaszthatnak egy korsó sört az ufókocsmában, ahol a falakon trófeaként ugyan nem a földönkívüliek, hanem a Star Wars összes hősének ott lóg a feje, de kit érdekel ez? Fő a hit, minden más mellékes. Az ufók egyszer úgyis újra megjelennek!

Furcsa volt a halott

Pontosan ötven évvel a roswelli jelenés előtt, 1897. április 19-én a Dallas Morning Newsban S. E. Haydon aurorai lakos arról számolt be, hogy két nappal korábban, reggel hatkor rejtélyes eset történt a kisváros külterületén. Rajta kívül más helyiek is egy különös, cigaretta alakú tárgyat láttak szállni az égen, ami aztán lezuhant, a pilótája pedig nem élte túl a katasztrófát. A legmeglepőbb azonban az volt, hogy a szemtanúk egyhangúlag állították: a repülő tárgy elhunyt vezetője nem evilági volt. A testet természetesen hatósági emberek is megvizsgálták, s az eredmény még nagyobb titkokat sejtetett: a közeli katonai hivatal jelentésében már marslakónak írták le a pilótát. A szerencsétlent az újságcikk szerint a helyi temetőben, keresztény szertartás szerint sírköves, de jelöletlen sírban helyezték végső nyugalomra. A több száz éves temető nagy részét azóta már benőtte a gaz, a sírkő pedig eltűnt. Állítólag sok évvel ezelőtt valaki ellopta, így ma már senki sem tudja megmondani, hol fekszik az idegen. A bejáratnál azonban még áll egy régi emléktábla, amelynek felirata ugyan elmosódott, de még mindig jól olvasható rajta az űrhajó szó. Minden évben turisták százai keresik fel a temetőt, ők nem abban reménykednek, hogy újabb idegen hull alá az égből, hanem hogy rábukkannak a rejtélyes pilóta elveszett sírjára és csontjaira.

Hallgatásra kényszerítve 

A hidegháború alatt több amerikai katonai alakulat is állomásozott Nagy-Britannia területén, közülük kettő az angliai Rendlesham erdejében. Itt történt, hogy 1980. december 26-án hajnali három óra körül a katonai tábor éjjeli őrjáratot teljesítő tisztje rádión értesítette feletteseit, hogy különös fényeket lát az égbolton. A katonák kémrepülőkre gyanakodtak, ezért egy néhány főből álló felderítő csapatot küldtek az erdőbe, és értesítették a rendőrséget is. A hivatalos álláspont szerint csupán egy világítótorony fényeit látták. Egy évtizeddel később azonban több katona is beszámolt arról, hogy dehogy látott világítótornyot: egyszerűen hadititokra hivatkozva hallgatásra kényszerítették őket, mert amit az erdőben láttak, az nem földi eredetű volt. A fák között különös alakok mozogtak egy sárga ködben lebegő, kúp alakú, fémes, piros és kék fényben villódzó tárgy körül, amelynek alján háromszög alakú futómű volt, nyomát még másnap is látni lehetett. A katonák megpróbálták megközelíteni a furcsa re­pülőt, ám az ekkor távolodni kezdett, majd egy mező
fö­­lött eltűnt. Másnap a rendőrök és tisztek a földön található különös nyomokról és a letört ágakról azt állították, hogy egy vadállat okozhatta őket. A helyszínen mért magas sugárzást és a katonák – közöttük Charles Halt ezredes, a bázis helyettes parancsnoka – egybehangzó vallomását egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Bár egy hét évvel későbbi vihar alaposan átrendezte az erdő képét, a napjainkban Ufó-ösvénynek nevezett csapáson végighaladva a turisták ezrei továbbra is megfejtést keresnek arra, hogy mit láttak az amerikai katonák azon a téli éjszakán.

Megváltoztatták a Föld növényzetét

Hófehér homokos, buja növényzetével Socotra külsőre egyike a sok, mesés trópusi szigetnek, mégis az arab világ gyöngyszemének tartják. Teljesen egyedi élővilága, sehol másutt nem látott, esernyő alakú fái csak részei a természet sok más meghökkentő csodájának. Az Indiai-óceán északnyugati részén található, 250 kilométer hosszan elterülő Socotra négy szigete a Föld legelszigeteltebb táját alkotják. A névadó legnagyobb szigetről, Socotráról már az időszámításunk előtti első században is tettek említést a térképészek, és azóta sem hagyta nyugodni a felfedezők fantáziáját. Egyedülálló élővilága miatt nemcsak a természet szentélye, hanem sokak – köztük tudósok is – hite szerint, mindenekelőtt egyedi élővilága miatt igazi Ufósziget. Számos furcsábbnál furcsább növény otthona, amelyek sehol máshol a Földön nem nőnek. Csak úgy, mint a Galápagos, ez a sziget is hemzseg ritka növényekben. 825 olyan faj él itt, amelyek több mint harmada sehol másutt a világon nem fedezhető fel. A különleges növények miatt különleges fajú állatok élnek a szigeten. A hüllők és a szárazföldi csigák 95 százaléka is teljesen egyedi. A sziget leghíresebb és legmeghökkentőbb látványt nyújtó növénye a sárkányvérfa. Az ernyő alakú fa a sziget cserjés-bozótos, illetve füves területein nő. Egyes példányok akár több ezer évig is elélhetnek, ám tényleges korukat nagyon nehéz meghatározni, ugyanis egyedülálló, szivacsos-rostos szerkezetű törzsük nem képez évgyűrűket. A fa nem evilági látványához járulnak hozzá krémszínű, illatos virágai is. Hasonlóan földöntúli látvány a nyolc-tíz méteres tökfa, amelynek virágai a törzsön vagy az ágakon fejlődnek ki, és denevérek porozzák be őket. Mindez együtt annyira különleges, hogy számos kutató meggyőződése szerint csakis földöntúliak révén telepedhetett meg a szigeteken. 

Ha több kell az átlagosnál, keresse a Borsot a Magazinokkal!