Tamara naplója, II. fejezet: Útkeresés újratöltve (9.)

Március 30., hétfő:

Nem értem a világot. Szombaton, amikor minden adva volt, nem tudtam Attilát az ágyamba csalogatni. Erre tegnap felhívott, hogy jól emlékszik-e, hogy Liza csak hétfőn jön meg a kirándulásról. Ezek után feljött, és megtörtént az, amire előző nap hiába áhítoztam. Jó volt vele a szex, s csak azért nem hibátlan – legalábbis az első alkalomhoz képest –, mert nem tudom, mit titkolhat előttem.

Március 31., kedd:

Tudom, hogy nem volt túl okos dolog, de Julcsinak is elmondtam, mi a helyzet. Ő sem érti, miért mondott az egyik nap váratlanul nemet, másnap meg váratlanul igent. El sem tudom képzelni, mi lehetett a szombati visszautasítás oka. Lehet, hogy sumákolt eddig, és mégis van valaki, akihez haza kell mennie? Őszintén szólva nem tudom elképzelni, de a férfiak már sokszor megleptek – és csak ritkán pozitívan.

Április 1., szerda:

Nem bírtam tovább, rákérdeztem Attilánál. De kitért a válaszadás elől, mi több, még nyugtalanabbá tett, mert azt mondta: „Drága Tami, kérlek, ne faggatózz! Bízzál bennem, és hidd el, mindkettőnknek jobb, ha nem tudod, miért nem mentem fel hozzád szombaton. Hidd el, nagyon szerettem volna, de így volt jobb.” Megőrjít a kíváncsiság, de nem akarom tovább zaklatni, mert fontos nekem és szeretem.

Április 2., csütörtök:

Ma egész nap a tegnapi beszélgetésen törtem a fejem. Voltak pillanatok, amikor azt gondoltam, csak egy április elsejei tréfa áldozata lettem. De persze tudom, hogy Attila nem ilyen gyermeteg lélek. De akkor mi lehet mögötte? Végiggondoltam az összes lehetőséget, de nincs megoldásom. Ha másnap nem jött volna fel, még lenne ötletem, de így nincs. A fenébe…!

Április 3., péntek:

Attila ma felhívott, és azt javasolta, hogy ismételjük meg a vasárnapi kis együttlétünket, de most mehetünk hozzá, a fiai a nagyszülőknél lesznek. Természetesen igent mondtam, hiszen végül is jó volt vele először, igyekszem nem a „titokkal” foglalkozni. Lizának mondtam, hogy szervezhet holnapra bulit, én csak nagyon későn jövök haza. A szeme villanásából láttam, hogy pontosan tudja, miről van szó.

Április 4., szombat:

Tegnap elmentünk előtte moziba, ráhangolódásnak egy romantikus vígjátékot néztünk meg – tipikus nyálas amerikai humor. Utána felmentünk a lakására, boroztunk egy kicsit, aztán meg szeretkeztünk. Nekem jó volt, de Attila utána azt mondta: „Érzem rajtad Tami, hogy múlt szombat óta feszült vagy, mert nem tudod, mi és miért történt. Lehet, hogy mégis elmondom, de egyet még hadd aludjak rá.”

Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!