Az irodalomtörténet legférfiasabb íróját, Ernest Hemingway-t kegyetlen anyja gyerekkorában lánynak nevelte, nem csoda, ha a gyengébbik nemmel ellentmondásos maradt a kapcsolata.
Édesanyja, Grace első gyermeke, Marcelline után újra kislányt szeretett volna, s bár fia született, a kis
Ernestet első éveiben szoknyácskákba bujtatta, és lányos frizurát nyíratott neki. A szigorú, kemény asszony ráadásul a férjét is elnyomta, így Clarence Edmond Hemingway az otthoni nőuralom ellen azzal lázadt, hogy kimenekült a természetbe: halászott, vadászott, sátorozott, és ezt a kisfiával is megszerettette.
Az író tehát a családi házból hozta magával a bizonyítási vágyat, hogy megmutassa, ő aztán férfi a talpán. Katonaként, majd haditudósítóként részt vett az első és a második világháborúbanban, a spanyol polgárháborúban, többször megsebesült, bikaviadalokra járt, bokszolt, vedelte az alkoholt, és sorra csábította el a nőket, mint egy hamisítatlan macsó. Művei is egyértelműen férfiközpontúak, ahol a nőknek csupán epizódszerep jut. Akárcsak az életében. Négyszer nősült meg, és közben több száz szeretőt fogyasztott el, mert ha úgy érezte, új múzsára van szüksége, egyszerűen továbblépett.
Első feleségével, Hadley Richardsonnal a kezdeti, párizsi éveik kifejezetten boldogan teltek. Az asszony még azt is hősiesen tűrte, hogy a bemutatkozó könyvén dolgozó férje képtelen rendesen eltartani a családot. Aztán elkészült a novelláskötet, és a megjelenés ünneplésére összehívott társaságban Hemingway meglátta az újságíró Pauline Pfeiffert, aki felkeltette vadászösztönét. A két St. Louis-i nő gyorsan összebarátkozott, így Hadley még inkább hátbadöfésként élte meg, amikor végül Pfeiffer miatt kellett elválnia. Persze Pauline sem kerülhette el a sorsát, őt egy kolléganője, Martha Gellhorn ütötte ki a nyeregből. De ez a frigy sem bizonyult tartósnak.
A már sikerei csúcsán lévő író meglátta a csinos szőke Mary Welsht és azonnal beleszeretett. 1946-ban kötötte utolsó házasságát, de itt sem lelte meg a boldogságot. Folytatta kicsapongásait , amelyek kikezdték az egészségét – az alkoholtól lefogyott és tétova lett, depressziójára pedig elektrosokk-kezeléseket kapott –, de ami még rosszabb, odalett az ihlete is. Hemingway végül 1961. július 2-án reggel, 63 évesen elégelte meg hányattatását, bevonult a fegyverszobájába, és agyonlőtte magát.
Nejek könyve
Hogy mégis milyen volt Mrs. Hemingway-nek lenni? Naomi Wood többszörösen díjnyertes, már magyarul is olvasható könyvéből pontosan kiderül.
Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!
