A magyar zenei élet egyik álompárja a Varga Feri–Balássy Betty duó. Nemrég született meg második gyermekük, új lemezük jelent meg és roppant boldogok. Bettyt kérdeztük a szülésről és a családi harmóniáról.
Hogy van Dániel Máté? Amúgy melyik nevén szólítják a kicsit?
Dani jól van, köszönjük. Nagyon nyugodt baba, nyugodtabb, mint Rozika anno, pedig ő is egy mintababa volt. Danit úgy is hívjuk, hogy a kis Buddha. A Mátét nem használjuk, de így szépséges a hangzás, hogy Varga Dániel Máté.
Simán ment a szülés? Feri végig ön mellett volt?
A szülésem ugyanúgy zajlott, mint az első. Olyannyira, hogy Rozi 5 óra 8 perckor született hajnalban, Danika pedig 5 óra 4 perckor. Az éjjeli 1 órás kezdetektől egészen a végéig szinte tényleg minden ugyan- úgy zajlott le. Kivéve azt a tényt, hogy ezt a szülést én terveztem és minden fantasztikus volt. Rozinál nem jó orvost választottam, a szülész- nőt nem ismertem és körülbelül nyolcan voltak bent, amíg lezajlott. Az első szülésem te- hát nem éppen egy jó emlék. Itt viszont most mindenki nagyon kedves volt! Jól éreztem magam, jó emlék az egész folyamat, ezt pedig nagyon fontosnak tartom, hiszen egy normál szülésnél azért jó, ha mindenki kedvesen és pozitívan áll hozzád. Így jó emlék maradhatott a befejezése is a kilenc hónap nehézségeinek. Feri is ott volt végig, úgy öt percre küldtem ki, amikor a tolófájá- sok jöttek, de már ő hozta vissza hozzám Danit. Ugyan- így volt Rozival is.
Ugorjunk kicsit, hiszen januárban született meg a kisfiú. Hogy telnek most a napjai, minden rendben?
Picit nehezebb, mert sokat kell logisztikáznunk a gyerekek miatt, de nagyon szépen alakulnak a hétköznapok. Szinte semmi nem változott, csak bővültünk egy Danikával.
Feri mennyire veszi ki a részét az apai teendőkből?
Feri olyan, mintha én osztód- nék, mindenben segít, mindenben társ. Nem tudom elképzelni, hogy ne így legyen és minden az én nyakamba szakadjon.
Kislányuk hogy fogadta a kistestvér születését?
Rozika korához képest is nagyon intelligens és mély érzésű kislány. Várta Danikát, szereti, picit anyáskodik fölötte. Cumiz- tatja, segít, amiben csak tud. Mivel Feri a pótszopizást megoldja – mert nagy haspók a fia-talember –, így Rozival én tudok menni kakaózni este, vagy öltözni és még sorolhatnám. A lényeg, hogy érezze, az ő szerepe nem változott a családban és ugyanúgy szeretjük.
A terhesség és a szülés mennyire viselte meg a szervezetét, sikerült már valamennyire visszanyernie a formáját?
Dehogy! Két hónapos Danika, így még nem kezdtem semmi erőteljes fogyókúrába. A tervben természetesen benne van, de mivel szopizik a drágám, így amíg tudok, elsőképpen erre figyelek. Rozi majdnem 11 hónapig anyatejet kapott és nagyon szépen veszi a szervezete a betegségek nehézségeit, így ezt most is fontosnak tartom. Nem zabálok, ami lényeges és elkezdtem kocogni is, de csak szép lassan csinálok mindent.
Egy fiú, egy lány tehát már megvan. Terveznek még további gyermekeket, vagy korai még a kérdés?
További gyerkőcöket nem tervezünk, hiszen Ferinek ugye van már két gyermeke az előző házasságából, akik ugyanúgy itthon vannak nálunk is. Ilyen- kor már négy gyermek vesz bennünket körül. Szerintem így teljes ez a család.
Mivel énekesek, adja magát a kérdés, hogy a zenei karrierjüket mennyire befolyásolja, hogy megint egy kisbaba tölti ki az életüket?
A fellépés nemhogy kevesebb lett, hanem inkább a kétszerese, mint eddig. Egyedül kép- viseljük Magyarországon az „egy pár a színpadon” kategóriát, kivéve persze Balázs Klárit és Korda Gyurit. Szeretik az emberek, hogy együtt lépünk fel, emiatt szívesen megnéznek minket élőben is. A márciusunk is nagyon sok fellépéssel zajlott, de a gyerkőcök jól vették az akadályt. A nagyik jöttek és az én nagymamám is óriási segítség. Feri „kisnagylánya”, Polli is igencsak besegített most. Az ő édesanyjánál is egyéves a kislány tesó, így ott nagyon jól megtanulta a baba körüli teendőket. Úgyhogy szerencsések vagyunk, mert meg tudjuk oldani ezeket a fellépéseket. Jó, az igaz, hogy kis- estélyiben szoptatok indulás előtt 5 perccel és ugyanúgy nincs időm le- vetkőzni, amikor hazaérünk. Ám ez a legkevesebb...
Úgy látom, minden a tervek szerint halad, szinte mesébe illő a történetük...
Mesébe illő, igen, mi is így éljük meg, de így is szervezünk, tervezünk előre. Mi mindig ebben hittünk, hogy ez így van. Na- gyon nehéz éveken vagyunk túl. A családunkon és néhány kollégán és baráton kívül mindenki csak rugdosott minket és becsaptak bennünket éveken át. Egymásba kapaszkodtunk, mindent megbeszéltünk, kibe- széltünk magunkból, aztán azt mondtuk, hogy elég és saját lábra állunk. Rozi születésével egy új fejezet kezdődött az életünkben, és azóta csak ebben élünk. Rutinosan kihagyjuk a már jól ismert negatív dolgokat és nem engedjük be a szín- játékot sem az életünkbe. Emiatt van, hogy olyan nagyon sokat nem szerepelünk nyilvánosan, mert nem hiszünk a „csináljunk úgy, mintha” dolgokban.
Bár a kérdés lehet, még kicsit korai, de lemezt mikorra terveznek megint?
Az új lemez most jött ki decemberben Kéz a kézben út címmel. Persze már íródnak a következő album dalai is. Ezeket mi magunk készítjük, olyan emberekkel, akik hasonlóan élnek és gondolkodnak, mint mi. A mostani korong is két évig készült, és mivel két lemez között is ennyi idő áll rendelkezésre, ez most sem lesz más- képp. Persze karácsonyi dal mindig lesz új, így idén is csinálunk majd egy-két meglepetés-felvételt. Az ötletekből kifogyhatatlanok vagyunk!
Ön vagy Feri mondja ki otthon a végső szót, na meg persze az is érdekel, hogy zenei kérdésekben hogy jutnak közös nevezőre?
A végső szó mindig témafüggő. A zenei kérdésekben is megvannak a szerepek és ugyanígy a hétköznapi életben is. Azt hiszem, ez volt az első, amit így leosztottunk, de a nyerő mindig a jobb indok volt. Miért van az, hogy? – és aztán szépen kialakult, hogy ki milyen témakörben lát tisztábban. Abszolút demokratikus és pacifista Feri is és én is. Ő például nem igazán kezeli jól a gyerekek hisztijét, én pedig az üzleti életben gondolkodom túl lelkisen.
Akkor minden rendben, egyben van a Varga család?
A Varga család nem is lehetne jobban egyben, azt hiszem. Végre igazán szépek a hétköznapok is. Négy gyerkőc és nyugalom. No meg Szotyi és Gyömbike, ugye a két kutyus, akik szintén tesók. Most már csak azt várom, mikor megyünk el kettesben moziba vagy egy vacsira, mert arra még egyelőre nincs idő.
TOVÁBBI ÉRDEKES CIKKEKÉRT KERESSE PÉNTEKEN A LILLÁT A BORS MELLÉKLETEKÉNT!
