A szobanövények ápolására a fűtési és fényhiányos hónapokban még inkább oda kell figyelni. A Bors szakértője, Stift András kertész ad tanácsokat, miként ápoljuk virágainkat, hogy azok egészségesek maradjanak.
A novembertől márciusig tartó téli nyugalmi időszakban a szobanövények nem jutnak a fejlődésükhöz szükséges fényhez és meleghez. Az ilyenkor hozott hajtások gyengék és betegségekre érzékenyebbek lehetnek, ha nem gondozzuk azokat megfelelően. Amennyiben nem tudnak pihenni, az kedvezőtlen hatással lesz a későbbi fejlődésükre, s a virágképzésre.
Növekedésre serkent a meleg
A fűtés kedvező az ott élők számára, de egyes növényeknek a 20 C-fok körüli hőmérséklet túlzás lehet. Ha túl meleg van a lakásban, az serkenti a növényeket. Ezt a kedvezőtlen növekedést nem nagyon tudjuk meggátolni – csak áthelyezéssel. Ha van a lakásban egy hűvösebb szoba, esetleg veranda, akkor érdemes oda átrakni a fűtésre érzékeny növényeket.
Az is nehezíti a megfelelő elhelyezésüket, hogy az ideális hőmérséklet mellett fényre is szükségük van, ezt pedig leginkább az ablakok közelében kapják meg. Viszont a legtöbb lakásban a fűtőtestek az ablakok alatt vannak, s a közvetlenül ablak elé helyezett növényeket a fényszegény pihenőidőben könnyen károsíthatja a betűző téli napfény is. Igencsak nehéz tehát megtalálni az ideális téli pihenőhelyet.
* Tanács: A növények számára még az is jobb, ha tavaszig elvesztik leveleik egy részét a fényszegénység miatt, mint ha szobahőmérsékleten továbbfejlődnek. Ezért helyezzük inkább távol a forró fűtőtestektől.
Egyik felük megsül, a másik megfagy
A fűtőtest további károkat is tud okozni: felmelegíti a levegőt, s mozgásban is tartja. Emiatt a mellette lévő és bőségesen öntözött növények sem képesek annyi vizet felvenni, amennyit elpárologtatnak. Ezért odafigyelésünk ellenére is kiszáradhatnak. Továbbá a nagyon forró a fűtőtest közelében meg is perzselődhetnek a levelek. A belső ablakpárkányra se helyezzük virágainkat, mert az ablak felőli oldaluk fázik, a belsőt pedig a radiátor melegíti.
* Figyeljünk a részletekre! Régebbi épületeknél általában a szigetelés már nem tökéletes, a réseken beáramló hideg hamar lehűti virágunk edényét, emiatt a lehűlésre nagyon érzékeny gyökerek gyorsan elpusztulnak. Télen a külső üveghez érő leveleken fagyfoltok is keletkezhetnek, a belső alakon lecsapódó pára miatt rothadásnak indulnak.
Ők is megfázhatnak
A helytelen szellőztetéssel is árthatunk, mert lehűlnek, s megfáznak virágaink. Lehetőleg ne azt az ablakot nyissuk ki, amelyik közelében állnak. Közvetlen szellőztetés helyett az is jó, ha másik szobában nyitjuk ki az ablakot. Ha nincs más lehetőségünk, az érzékeny fajtákat, például a krotont, a fikuszt, vagy a bunkóliliomot tegyük el a szellőztetés idejére az ablak közeléből.
Mennyi vizet kapjanak?
* Ebben az időszakban kisebb a növények vízigénye – minél hűvösebb és sötétebb helyen vannak, annál kevesebbet párologtatnak. A pozsgás növényeknek, kaktuszoknak, szanzavéráknak elég, ha annyi vizet kapnak, hogy ne száradjon ki a földjük. A többi növény földje soha nem száradhat ki teljesen.
* Lehetőleg lágy vízzel öntözzünk, ezt elérhetjük forralással, néhány napos pihentetéssel, s úgy is, hogy egy nagyobb edénybe savanyú tőzegkockát teszünk, majd 1-2 napig ázni hagyjuk.
* A levelek vízzel permetezését délelőtt végezzük. Ha porosak, télen ne zuhanyozzuk le, mert túl nedves lesz a talajuk. Elegendő letörölgetni a leveleiket.
* A fűtés szárítja a levegőt, ám a legtöbb növénynek a 70–80%-os páratartalom ideális. A párateltséget fűtőtestre szerelt vagy más helyen felállított párologtatóval, permetezéssel növelhetjük. Hatékonyan párásít a növénytartókban nedvesen tartott kavicsréteg is.
* A tápoldatozást télen elhagyhatjuk vagy csökkenthetjük az oldat töménységét.
* Távolítsuk el a pusztulásnak indult hajtásokat, leveleket, mert fertőzés forrásává válhatnak. Ha mégis elszaporodna bármely kártevő, lehetőleg por alakú védekezőszert használjunk, mert a permetezéskor túl sok víz kerülne a növényekre.
