
Szinte észre sem vesszük, de a mindennapjainkat körülvevő termékek többsége tele van olyan veszélyes összetevőkkel, amelyek hosszú távon komoly kockázatot jelenthetnek. A szépségápolási szerek, tisztítószerek vagy éppen az élelmiszerek gyakran tartalmaznak veszélyes összetevőket, amelyek hatásairól keveset tudunk – vagy hajlamosak vagyunk szemet hunyni felettük. Most utánajárunk, melyek azok a veszélyes összetevők kozmetikumokban, amelyekre érdemes különösen odafigyelni, és hogyan óvhatod meg magad tőlük a hétköznapokban.
Rengeteg olyan anyag létezik, amelyek sajátos illatkaraktert kölcsönöznek a különféle kozmetikumoknak. Az illatanyagok például a leggyakoribb allergiakiváltó összetevők közé tartoznak: jelentkezhet hatásukra szárazság, viszketés, csípő és égető érzés. Mivel ezeknek az összetevőknek semmilyen ápoló hatásuk nincs, érzékeny bőr esetén jobb lemondani róluk, és parfümmentes készítményeket használni.
Ezek a segédanyagok elősegítik az egymásban nem oldódó folyadékok (pl. víz és zsírok, olajok) elvegyülését, így egységes, homogén készítmény jön létre. Kritika: a mesterséges emulgeálószerek áteresztővé tehetik a bőrt, ami esetleg érzékenyebben reagálhat az izgató hatású anyagokra. Vékonyabb bőr vagy napallergia esetén figyelni kell tehát arra, hogy az adott krém mentes legyen ezektől. A természetes szerekbe általában növényi eredetű emulgeálószereket kevernek.
Sokféle okból kerülhet alkohol egy kozmetikumba. Például mert módosítja a készítmény állagát, könnyebbé teheti azt, gyorsabb száradást biztosít, segít megszabadulni a zsírtól, és baktériumölő tulajdonságú. Kritika: hozzájárulhat a bőr dehidratáltságához, a természetes védőrétegének megbontásához. Zsíros bőr esetén hasznosak lehetnek az ilyen termékek, ám túlzásba vitt alkalmazásuk még több faggyú termelésére késztetheti a bőrt. A természetes kozmetikumokba kizárólag növényi alkoholok kerülhetnek.
A szintetikus tenzidek (pl. nátrium-lauril-szulfát, SLS és nátrium-laureth-szulfát, SLES) erős tisztító hatásukról ismertek. Feloldják a zsír- és piszokrészecskéket, és jól habzanak. Főleg a fogkrémekben, arctisztítókban, tusfürdőkben, samponokban találkozhatunk velük. Kritika: Ugyan a legtöbb embernél nem jelentkezik irritáció a hatásukra, ám a száraz bőr bizony érzékenyen reagálhat rájuk: a bőr még jobban kiszáradhat, ami kivörösödéshez, viszketéshez vezethet. Ilyenkor inkább kíméletesen tisztító, például babaápoló kozmetikumokat érdemes alkalmazni.
A szilikonos krémek vékony filmréteget vonnak az arcbőrre, így azonnal puhának érezhetjük azt, és a finom ráncok is kisimulnak. Ahogy a hajápoló készítmények közül is sok tartalmazza, mert simább, selymesebb lesz tőle a haj. Kritika: Egyrészt ez a filmréteg alig engedi felszívódni az ápoló táp anyagokat. Másrészt a veríték és a faggyú feltorlódik alatta, és emiatt pattanások jelenhetnek meg. Bár igen látványos eredmény érhető el vele, sajnos hosszú távon megakadályozza a kellő nedvességmennyiség és a tápanyagok bejutását a hajszálakba, és csak hónapok alatt távolítható el a fejbőrről, a hajról.
Talán ezeket az összetevőket (pl. metil-, etil-, butil-parabén) éri a legtöbb támadás, holott ezek a kémiailag előállított tartósítószerek teszik a kozmetikumokat hosszabb ideig felhasználhatóvá, mivel megakadályozzák, hogy baktériumok, gombák szennyezzék meg a készítményt. Kritika: Kutatások alapján kijelenthető, hogy a parabének felszívódnak a bőrön át, és fenn áll a gyanúja, hogy allergiát okozhatnak. Rákkeltő hatásukat viszont eddig nem támasztották alá. A kozmetikai termékekben alkalmazott kis mennyiségük biztonságosnak mondható. Ha mégis szeretné elkerülni ezeket a mesterséges vegyületeket, választhat olyan termékeket, amelyekben természetes tartósítószerek (pl. illóolajok) vannak.
További érdekességekért nézd meg az alábbi videót:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.