Sophia Loren igazi anyaoroszlánként uralja a vásznat a Netflixen

Még a legnagyobb káoszban és mocsokban is meg lehet találni a szépséget. Ehhez a gondolathoz nem is lehetne csodálatosabb idegenvezetőnk, mint a 90 éves Sophia Loren, aki 2020-ban, élete lehet utolsó filmjében ugyanolyan elementáris jelenléttel bír, mint 50-60 évvel ezelőtt fénykorában. Az Előttem az élet újragondolása hű maradt az eredetihez, miközben egy kicsit közelebb hozta a mai világhoz ezt a piszkos, sötét ám életigenlő történetet. A Netflix produkciója különös, de megrendítő választás anyák napjára, ugyanis sokan nem várt helyen találják meg a családot és az anyai szeretet erejét. 

Sophia Loren örömlányok gyerekeineka pótanyja 

A hit olyan, mint a szeretet, a nyelv a legerősebb fegyver – hangzik el Émile Ajar Előttem az élet című könyvében és az abból készült legújabb filmadaptációban. Univerzális gondolat, és pont az író bizonyította: Holokauszt, zsidó, szenegáli migráns, muzulmán, prostituált, transzvesztita bokszoló… Ebben a történetben minden „bélyeg” indikátor arra, hogy rájöjjünk, Ajar bölcsessége nem is lehetne igazabb.

Az eredeti könyvet kissé lazábban használja a remake; a II. világháború utáni Franciaországa helyett napjaink Olaszországába rakták át a történetet, ahol Momo, az utcagyerek lopásból és dílerkedésből próbál életben maradni. A kissrác különösen nehéz helyzetből jön: prostituált édesanyját megölte az apja. Menedékre végül egy Holokauszt-túlélő, hajdani örömlánynál talál. Rosa mama kiöregedett örömlányként vénségére a környék prostijainak kölykeire vigyáz. A rendező, Sophia Loren fia, Edoardo Ponti gondolt egy merészet és az eredeti sztori mocskos és veszélyes világa helyett a két főhős személyes történetében keresték meg a párhuzamot. Rosa és Momo mindketten fiatalon megtapasztalhatták, milyen egy világégés, ha el kell hagynod az otthonodat és ha elveszíted a szeretteidet. Nehezen induló kapcsolatuk egy különös anya-fiú kötelékké alakul, amit azonban az idő és a vég közelsége árnyékol be. 

Az Előttem az élet abszolút Sophia Loren jutalomjáték, aki a dívaságát hátrahagyva képes volt egy megviselt, megcsúnyult, néha mocskos szájú anyaoroszlán bőrébe bújni, ami 86 évesen nem kis teljesítmény. Szégyenletes, hogy a 2020/2021-es díjátadó szezonból szinte teljesen kihagyták a sztárt, aki élete legerősebb alakítását nyújtja. A könyv és az 1977-es filmváltozat Rosa mamája egy rafinált, érzéketlen nő, aki már nem tud hova hízni, ahogy ő mondja a „k.rvák kölykei” ugrálják körbe. Mondhatnánk gúnyosan, hogy Loren Rosa mamája nagyon "Disney-s" de ez így hazugság lenne. Egy bátor nő, aki már kislányként megtanulta egy auschwitzi barakk padlója alatt bujkálva, mi is a félelem, majd négy évtizedet töltött az utcán örömlányként a legkeményebb gengszterek között. Loren itt nem díva, hanem egy lassan elbutuló, totyogó néni… De különös módon elképesztően gyönyörű így is és jól áll neki a megrendítő szerep. 

A film igazi meglepetése Ibrahima Gueye, akit reméljük nem csábít el Hollywood valami akcentusos mellékszereplőnek a Bosszúállók 45. részébe, hanem az évei előrehaladtával igazi fajsúlyos szerepeket kap majd. Szpojler: Mindenki várja meg a végén azt a bizonyos anyaoroszlánt és a végefőcímet, mert ha addig nem fújt el egy teljes csomag százas zsepit, akkor Laura Pausini - Io sì című dala alatt szinte biztos kell az utánpótlás.