Ez a kulcs a demencia elleni harcban

Ígéretes hírek jönnek az orvostudomány világából a korai stádiumú Alzheimer-kór gyógyításával kapcsolatosan. Bár az agynak ez az időskori betegsége ma még nem gyógyítható, ugyanakkor sokat tehetünk a megelőzéséért.

Az időskori demencia, azaz szellemi és fizikai leépülés hátterében az esetek 80 százalékában az Alz­heimer-kórt (Alzheimer Disease – AD) szokás említeni. A betegség a 20. században, a várható élettartam növekedésével vált egyre gyakoribbá. Az életkor előrehaladtával mind súlyosabbá váló agyi betegség kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszhatnak. Ugyanakkor a szakemberek nem győzik hangsúlyozni az életmód ennél is nagyobb jelentőségét, hiszen az Alzheimer-kór tekintetében erősen hajlamosító tényezőnek bizonyulnak olyan, ereket károsító „civilizációs betegségek”, mint az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás, illetve koleszterinszint.

Az Alzheimer-kór előfordulása az életkor előrehaladtával nő, de nem természetes következménye az öregedésnek: 65 év felett az emberek 5 százalékát, 85 év felett az 50 százalékát érinti.

A betegségnek négy stádiumát különböztetik meg – a folyamat fokozatosan tart az enyhe feledékenységtől a teljes leépülésig. Az Alzheimer-kór esetén a központi idegrendszerben gyulladások és kóros elváltozások jönnek létre az amyloid nevű fehérjék túlzott elszaporodása folytán, s mindez az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok megszűnéséhez, illetve az idegsejtek pusztulásához vezet. Ennek következtében romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége, egészen addig, míg a legegyszerűbb hétköznapi feladatokat sem képes már elvégezni.

Hosszú ideje folynak orvosi kutatások a betegség pontos kiváltó okának és gyógymódjának felderítésére. Nemrég az Index adott hírt arról a Radiology szaklapban közölt cikkről, miszerint ígéretes eredmények születtek az Alzheimer-kór korai stádiumának gyógyításával kapcsolatban a Nyugat-virginiai Egyetemen. A kutatók MRI-felvételekkel bizonyították, hogy a különböző agyi területek fókuszált ultrahangos kezelése javulást eredményezhet a betegek állapotában. Már a puszta ultrahangkezelés is gyógyulási folyamatokat, az amyloidszintek csökkenését (az ún. plakkok oldását) stimulálta az agyban. Másrészt a kutatók fő célja az, hogy az agyi érfalakon keresztül – a vér-agy gát ultrahangos megnyitása révén – gyógyszereket juttathassanak mélyen fekvő agyi területekhez, ami számos betegség kezelésében előrelépést jelentene.

Nem csak az ultrahangos kezelésre jellemző, hogy az Alzheimer-kór kezdeti stádiumában ad reményt. Köztudott, hogy a 3. vagy 4. stádiumban már nem visszafordítható a betegség folyamata.

Ellenben ha időben észreveszik, akkor rendkívül pozitívan be lehet avatkozni a kór további alakulásába – s ezáltal nemcsak a beteggel tesznek jót, hanem a hozzátartozóival is.

"Ha a családban már volt ilyen megbetegedés, akkor 40 éves kor felett különösen ajánlott rendszeresen eljárni neurológiai vizsgálatokra. Bár a magyar egészségügyben a passzív-lemondó hozzáállás az általános, azaz az érintett beteg kap némi gyógyszert, aztán a hozzátartozók gondjaira bízzák őt, a világban léteznek már hatékony kognitív terápiák a – lehetőleg minél korábban felismert – betegség stabilizálására, sőt az érdemi állapotjavításra is" – magyarázta dr. Bohács Krisztina intelligenciakutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.