Kapitánytörténelem - Hét szerencsétlen perc jelentette Pintér Attila végzetét

Az 1984-es ifjúsági Eb-t nyert magyar válogatott oszlopa középső védőként legalább olyan határozott ember volt, mint szakvezetőként. Utóbbi minőségében kétszer nyert magyar bajnokságot (FTC, Győr), kétszer Magyar Kupát (FTC, Sopron), mégis némi meglepetést keltett, amikor 2013. december 19-én Csányi Sándor, az MLSZ elnöke őt jelölte kapitánynak. Azzal indokolt, Pintér bizonyított szakember, ráadásul egyedi módon motiválja játékosait. Feladatául szabta Dzsudzsák Balázsék 2016-os Eb-döntőbe való kijuttatását. A szakember elsöprő lendülettel látott munkához, amikor arra esélyt látott, rögvest összehívta azon futballistákat, akikre számítani óhajtott. Tegyük hozzá: emiatt a klubedzők egyre haragosabban vették tudomásul e próbálkozásait. 

A finnek elleni bemutatkozó derbije nem sikerült, kikaptunk 2-1-re, aztán viszont olyat tett, ami előtt így, utólag kalapot emelünk. Együttesünk ugyanis 2014. május 22-én Debrecenben a most zajló vb-n a tizenhat között a horvátoktól csak büntetőkkel elbukó Dániával leikszelt (2-2). Pintér ezen a meccsen adott először bizonyítási alkalmat a mai válogatott elôszámú kapusának, Gulácsi Péternek, ami ôt dicséri. Az albánok elleni 1-0-t követően a Kazahsztánnal szembeni kilencven perc előtt kórházba került a kapitány, ám a régi Puskás Ferenc-stadion utolsó hivatalos összecsapásán játékosai sistergős 3-0-lal kívántak neki jobbulást. 

Jogos és jogtalan kritikát bőven elszenvedett, mígnem jött az az első tétmeccse, az észak­írek elleni Eb-selejtező, mely a balszerencse netovábbja. Szeptember 7-én Priskin Ta­más jóvoltából (75. perc) vezettek a mieink, csakhogy a vendégek hét perc alatt (81., 88.) fordítottak. E vereség miatt aztán Csányi felmentette a szakvezetőt. Hogy ezt túl korán tette? Alighanem. Mindenesetre távozott egy tréner, aki 52 éves korára elmondhatja, eddigi klubjaival 18 bajnoki érmet gyűjtött. Egyelőre nincs hír arról, hogy a Puskás Akadémiától történt június negyedikei távozását követően hol dolgozik tovább. Minden­esetre szurkolunk azért is, hogy ügyesen futballozó Filip fia sokra vigye a pályán.