Szőcs Jánost tragédia ültette a válogatott kispadjára

Tragédia árnyékolta be a Zalaegerszegen élő Szőcs János egyetlen hivatalos meccsét, az 1975. április 16-án idehaza dirigált, Wales ellen 2-1-re elvesztett Eb-selejtezőt.

– Moór Ede kapitánynak Ko­vács Ferenccel felváltva segítettünk pályaedzőként – emlékezik Szőcs, akinek nevét 2009 óta utánpótlás akadémia őrzi Zalaegerszegen. – Akkoriban a ZTE edzőjeként dolgoztam, és Kutas István, az MLSZ elnöke hívatott a fővárosba. Elmondta, Moór magánéleti ok miatt öngyilkos lett, és nekem kell felkészítenem a válogatottat. Erre három na­pom volt, és annyit tehettem, hogy a brit stílusban rohamozó walesieket akadályozni akartam beívelésben, fejelésben.

Ez részben sikerült, hiszen Wales 2-0-s vezetése után, a 77. percben csak szépítésre futotta Bálint Lászlóék erejéből.

– Ráadásul a meccs után tudta meg Kutas, hogy a kezdőcsapatomban focizó Kocsis Lajos pár nappal korábban halálos közúti baleset részese volt, és emiatt ôt letolták a pártközpontban. Csakhogy Kocsis vétlen volt, amit egy rendőr őrnagy közölt velem, ezért játszattam. Viszont a gázolás elhallgatása miatt nekem befellegzett, igaz, nem is akartam kapitány lenni, mert a ZTE-nél remekül éreztem magam.

Azt a munkát kiválóan végezte, 1968-ban felhozta a kék-fehéreket az NB II-ből az NB I/B-be, 1972-ben pedig az élvonalba, ami a város igazi futballtörténeti bravúrja.

– Pedig 1968-ban három meghatározó játékosomat a Magyar Néphadsereg tagjaként bevetették a csehszlovákiai katonai megszállás során. Később létrehoztam a tehetségeket ontó pacsai utánpótlásképző focikollégiumot, majd huszonkét ezres stadiont avattunk, ahová a fővárosi riválisok rettegve jártak.

Szőcs valamikor a Pécsi Dózsa focistájaként is bizonyított, a Puskás Ferenccel felálló Bp. Honvéd ellen két győzelmet tart számon, s a kispesti 3-2-nél a döntő gólt ő szerezte 11-esből.

– Mindig Zalaegerszeg volt a kedvencem, bár komlói edzőként háromszor annyit kerestem, mint a ZTE-nél és testnevelő tanárként együttvéve.