Szilasi Viktória úgy robbant be a sportújságíró-szakmába, hogy mire felócsudtunk, már a BBC-nél dolgozott. Ő volt minden idők legfiatalabb magyar sportriportere, amikor 1996-ban, 21 évesen olimpiáról tudósíthatta a televíziót.
– A telesportos csapathirdetést az esélytelenek nyugalmával vártam – kezdte. – Az MTV csomagokban vásárolta meg a közvetítéseket, és a magyarokat érdeklő sportágakat is magába foglaló csomagok tele voltak lovaglással, amiről én tudósítottam.
Aztán a BBC meghirdetett egy tanoncállást, onnan pedig egy újabb sikeres pályázattal állandó állásba került. A férjét Londonban ismerte meg, tőle tanult meg pókerezni, később a legsikeresebb magyar női játékos lett.
– Abban, hogy ki mennyire sikeres, a befektetett energia és idő számít – folytatja. – Én rengeteg időt és energiát töltöttem tanulással. Persze az sem árt, ha az embernek van érzéke a matematikához, a valószínűségekhez, mert a játék elmélete nagyrészt arra épül. A gyerekek születése vetett véget a versenyzésnek.
Merthogy időközben Viki három gyönyörű kislányt szült. Mellette cégeket vezet, az egyik ingatlanbefektetéssel foglalkozik, a másik weboldalakat üzemeltet, plusz két új vállalkozást tervez.
– Azért jó, hogy a magam főnöke vagyok, mert így sok időm jut a gyerekekre – magyarázza. – Sokszor elhozom őket az iskolából ebédre, ott vagyok minden szereplésükön, megyek az iskolával önkéntesként a kirándulásokra. Nekem a család mindig fontosabb volt, mint a karrier. Imádom és élvezem a gyerekeimet. Amikor iskolaszünet van, akkor nem dolgozom, hogy velük lehessek.
Ebből szakítja ki a sport nap mint nap.
– A három gyerek után volt rajtam „némi” felesleg, le akartam adni. Futni mindig szerettem, úgyhogy azzal kezdtem. Tavaly futottam életem első maratonját. Úszni mindig szerettem, biciklizni meg „mindenki tud”. Így indult a triatlon, és tavaly a budapesti versenyen teljesítettem a féltávú Ironmant.
Innen csak egy ugrás a teljes távú Ironman (3,8 km úszás, 180 km kerékpár, 42,2 km futás), amit idén októberben, az egyesült államokbeli Cambridge-ben teljesít. Örül, hogy jó példát mutat a gyerekeinek, de az Ironman után újra a futásra figyel majd kiemelten, a híres maratonokat tervezi megcélozni: Bostont, Chicagót, Londont és New Yorkot. Aztán ha a lányok nagyobbak lesznek, megint jöhet az Ironman, ha meg már olyan nagyok lesznek, együtt fut majd velük.
„Próbálok minden lehetőséget kihasználni. Szombatonként elviszem a lányokat magyar iskolába, óvodába, és ott vannak mindhárman két és fél órán át. Az tökéletes idő futni. Vagy amikor mindhárman tornáznak, a májusi maratonom után ezekben az időkben kerékpározni fogok. Amikor a gyerekek este elmennek aludni, ott a futópad és a szobakerékpár. Futottam én már három órát padon, tévénézés közben” – mondja Viki arról, hogy miként gazdálkodik az idejével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.