Évekig átsiklottak Bognár tehetségén

Kálnoki Kis Attila, a 24.hu sportújságírója érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet annak kapcsán, hogy Bognár István már elmúlt 25 éves, mire lejátszhatta élete meccsét, miközben aki igazán ért a focihoz, mindig is tudta, hogy Bognár György 50-szeres válogatott fia kiemelkedő tehetség.

De Kálnoki szerint, ahogy Nagy Ádám, a válogatott tehetsége is később futott be, mint kellett volna, úgy Bognárt is az akadályozta, hogy kamaszkorában fizikálisan gyengébb volt a többségnél, és mivel a korosztályos edzők nem focistát akarnak nevelni, hanem eredményre játszanak, a hozzájuk hasonló tehetségeknek nem adnak lehetőséget. Bognár múlt hét végén végre megmutatta, mit is tud igazán: az ő két góljával verte idegenben a Diósgyőr a Videotont (1-2), a középpályás minden ak­cióban benne volt.

– Nem ismeretlen számomra ez a jelenség – mondja Horváth Ferenc, a DVTK edzője. – Amikor Belgiumban fociztam, ott viszont azt láttam, hogy a hasonló típusú, amúgy kiemelkedően ügyes fiatal focistákat külön edzik, a gyengéiket erősítik, és amikor fizikálisan utolérik a többieket, visszakerülnek a rendes csapatokhoz. Nálunk sajnos az a megoldás, hogy lemondanak róluk. 

Horváth Ferenc, aki nemrég került Diósgyőrbe, korábban, más csapatok edzőjeként felfigyelt Bognárra, mindig állított rá valakit, de tőle amúgy sem ritka, hogy kiszúrja a „meg nem értett zseniket”, például Kalmár Zsoltnak is ő adta meg a kezdőlökést.

– Egy meccs után persze még korai nagy áttörésről beszélni, de úgy érzem, Bognár megértette, hogy miről beszélek neki – folytatta a szakember. – Azon próbál javítani, amin kell, kértem, hogy minden támadás menjen át rajta, legyen kezdeményező, és ami a lényeg, végre élvezte a futballt, igazi örömfocit játszott. Ő olyat tud, amit nagyon kevesek, és ami fantasztikus: nemcsak meglátja, amit senki más nem vesz észre, de meg is valósítja a legjobb megoldást.