Kevés egykori élsportoló akad, akiből sportpszichológus lett, s olyan, aki emellett még vívóedző is, csak egy, Simóka Nóra.
A korábbi junior Európa-bajnok, vb-ezüstérmes, olimpikon öttusázó az utánpótlás-öttusaválogatott tagjainak és a Honvéd sportolópalántáinak lelkét edzi, a Hiperaktív Egyesületben pedig részképességzavarral, magatartási, érzelmi és tanulási problémával küzdő fiataloknak tart játékos edzéseket.
– Pszichológusként elsősorban sportoló gyerekekkel, serdülőkkel, kamaszokkal foglalkozom. Velük nagyon gyorsan megtalálom a hangot. Előny, hogy saját tapasztalatomból tudom, mi lendítheti át őket a holtponton, hogyan lehet őket motiválni – mondja Simóka, aki azért egy-két felnőttel is együtt dolgozik, például a riói olimpiára készülő vb-bronzérmes sportlövővel, Sike Renátával. Érdekes, hogy a Honvéd-lőtéren éveken át nem futottak össze, ám most egymásra találtak.
Emellett férjével, Péterrel közös szívügye a különleges bánásmódot igénylő gyerekek felkarolása. Esetükben a sport, a vívás egyfajta terápia.
– Imádom a munkám, de a fontossági sorrend élén természetesen a hároméves Lénusom áll – teszi hozzá. – Örülnék, ha a lányom is kipróbálná a vívást. Remélem, Bognár Gábor bácsi, akihez a nővéremmel jártunk egykoron, elvállalja majd, amikor eljön az ideje.
