Király: nem a statisztika, csak a teljesítmény számít - Hősök! 1. rész

Még ma sem fogjuk fel, micsoda földöntúli bravúrokat produkált a kapuban a norvégok elleni pótselejtezőkön Király Gábor, aki nem mellesleg 1998 óta 101-szer ölthette magára a címeres mezt.

Csak az igazán vérprofik juthatnak olyan magasságokba, mint ő, márpedig nála munkamániásabb focistát nem igazán hordott hátán e föld. Király a magyar futball elmúlt 30 évének legnagyobb sikere, a szenzációs Eb-kvalifikáció ellenére is józan maradt. Az öröm pillanataiban sem ivott egyetlen kortyot sem, sőt másnap korán kelt, hogy gyermekeit iskolába vigye.

– Hajnali háromra hazaértem, háromnegyed hatkor pedig már felkeltem, mert a feleségemmel, Zsanettel szokás szerint együtt vittük az iskolába Vikit és Matyit – árulta el a Szombathelyen élő, Haladásban védő Király, aki gazdag pályafutása során már kilenc kapitánnyal dolgozott együtt.

– Nem vezetek listát az edzőimről, és habár a 101-szeres válogatottságomra azért rendkívül büszke vagyok, sosem érdekeltek a statisztikák, csakis a következő feladatra, a kemény munkára koncentrálok. Mindegyik kapitány, akivel együtt dolgoztam, igazi egyéniség volt, mindannyian inspiráltak valamilyen módon.

Király a boldogság pillanataiban nem feledkezett meg elhunyt barátairól. Az elmúlt évek során olyan hozzá közelállók távoztak idô elôtt, mint Bicskei Bertalan, Fehér Miklós, Zavadszky Gábor, Fülöp Márton vagy a közelmúltben a legendás gyúró, Eisemann László.

– Sok játékostársam fiatalon ment el, Marci halála nagyon megrázott minket az oslói meccs előtt, de arra gondoltunk, hogy ő mit mondott volna nekünk hasonló helyzetben. Azt, hogy gyerünk, csináljuk, jussunk ki az Eb-re! Hiszem, hogy fentről ő is segített nekünk.