Vérzik a szívünk: egy csodálatos egyéniség, megannyi úszódiadal részese, Kiss László kapitány Rio után távozik tisztéből. Hargitay Andrást szeretné utódjának.
A decemberben 75. születésnapját ünneplő Kiss Lászlónak nem erőssége a statisztika, így csak azt mondja biztosra, hogy klubtrénerként hat, kapitányként két olimpiai bajnoki diadal részese. Emellett még egyet: a 2016-os riói lesz élete tizedik, s egyben utolsó olimpiája.
– Bizony, a búcsúé. Hargitay András utánpótlás-kapitány kiváló utódnak ígérkezik – mondja Kiss. – Igaz, Hares erre a javaslatomra felháborodottan reagált: a 2017-es budapesti vb-ig muszáj maradnom. De nem teszem, mert mint fában az évgyűrűk, bennem is nyomot hagytak a nagy viadalok. Tíz szőlőszemből is sok, nemhogy olimpiából…
Kiss 1963 óta klubtrénerként dolgozik, 1991-ben lett a női válogatott kapitánya, 1996-tól az egész nemzeti együttes az ő irányításával készült. S hogy Rióban hány arannyal búcsúzik? Óvatosan válaszolja: három. Ám neveket képtelenség kiszedni belőle.
– Számtalan klasszissal dolgoztam, velük a nehézség akkor kezdődik, amikor érzik, hogy korosodnak. Ilyenkor az elvárásaik még a régiek, a formájuk viszont már nem…
Két éve Cseh Lászlóval sokat beszélgetett, mivel elégedetlen volt vele, s lám, Kazanyban Laci vb-arannyal bizonyított. Kiss erre bólogatott, igen, kell a pedagógiai szigor, s hozzátette, már jön Laci méltó utóda, Kenderesi Tomi, akitől rengeteget vár. A mester szombaton a törökországi Belekbe utazik, mert a nagy viadalok után kitöröl magából mindent. Pihen, töltődik.
