Három arannyal búcsúzna Rióban a sikeredző

A decemberben 75. születésnapját ün­neplő Kiss Lászlónak nem erőssége a statisztika, így csak azt mondja biztosra, hogy klubtrénerként hat, kapitányként két olimpiai bajnoki diadal részese. Emellett még egyet: a 2016-os riói lesz élete tizedik, s egyben utolsó olimpiája.

– Bizony, a búcsúé. Hargitay And­rás utánpótlás-kapitány kiváló utódnak ígérkezik – mondja Kiss. – Igaz, Hares erre a javaslatomra felháborodottan reagált: a 2017-es budapesti vb-ig muszáj maradnom. De nem teszem, mert mint fában az évgyűrűk, bennem is nyomot hagytak a nagy viadalok. Tíz szőlőszemből is sok, nemhogy olimpiából…

Kiss 1963 óta klubtrénerként dolgozik, 1991-ben lett a női válogatott kapitánya, 1996-tól az egész nemzeti együttes az ő irányításával készült. S hogy Rióban hány arannyal búcsúzik? Óvatosan válaszolja: három. Ám neveket képtelenség kiszedni belőle.

– Számtalan klasszissal dolgoztam, velük a nehézség akkor kezdődik, amikor érzik, hogy korosodnak. Ilyenkor az elvárásaik még a régiek, a formájuk viszont már nem…

Két éve Cseh Lászlóval sokat beszélgetett, mivel elégedetlen volt vele, s lám, Kazanyban Laci vb-arannyal bizonyított. Kiss erre bólogatott, igen, kell a pedagógiai szigor, s hozzátette, már jön Laci méltó utóda, Kenderesi Tomi, akitől rengeteget vár. A mester szombaton a törökországi Belekbe utazik, mert a nagy viadalok után kitöröl magából mindent. Pihen, töltődik.