Vasárnap kezdődnek a francia nyílt teniszbajnokság küzdelmei. A nem hivatalos salakpályás vb-nek is becézett viadal érdekesebb adatait gyűjtöttük csokorba.
Emelt díjazás
Idén 28 millió euróra, azaz 8,5 milliárd forintra emelték a francia nyílt bajnokság összdíjazását. A győztesek 1,8 millió eurót (550 millió forint) kapnak, de az első körben kiesők is 24 ezret (7,3 millió forint) vihetnek haza. A párosgyőztes 500 ezer eurót (153 millió forint) kap. Párizsban vezették be legutoljára (2007) a férfiak és nők egyforma díjazását.
Kihívás Djokovicsnak
Bár jelenlegi formáját tekintve nem tűnik igazán esélyesnek Párizsban, Rafael Nadal már a 10. győzelmére hajt idén. Ugyanakkor a szerb Novak Djokovics is nagy becsvággyal készül, hiszen a párizsi trófea – kétszer is döntős volt – még hiányzik a gyűjteményéből.
Füvön kezdték
Az első férfitornát 1891-ben, az első nőit 1897-ben rendezték – 1927-ig füvön. A Roland Garros salakos pályáit 1928-ban hozták létre. Az openéra kezdetével, 1968-ban, a Roland Garros volt az első olyan Grand Slam-torna, amelyen profi teniszezők is játszhattak. Egyébként nem a Roland Garros az egyetlen salakpályás torna, 1975–78-ig a US Opent is ilyen borításon rendezték. Igaz, furcsa, zöld színű salakon. Ezután Flushing Meadowsban végleg áttértek a kemény borításra.
Csak húsz pálya
A másik három GS-tornához képest szerényebb párizsi versenykomplexumban húsz pályán játszanak, a fináléknak otthont adó Philippe Chatrier-stadion küzdelmeit tizenötezren nézhetik, a Suzanne Lenglen-stadionban tízezer ülőhely van, az 1-es pályán háromezer-nyolcszáz.
Jegyek ebéddel
Akár tizenkét euróért is be lehet jutni a versenyekre az úgynevezett öt óra utáni, esti látogatójeggyel. A döntő belépőiért azonban 495 eurót (151 ezer forint) kell leszurkolni, az ellátással egybekötött pré- miumjegyekért pedig 1250-et, azaz 382 ezer forintot.
