Emelt díjazás
Idén 28 millió euróra, azaz 8,5 milliárd forintra emelték a francia nyílt bajnokság összdíjazását. A győztesek 1,8 millió eurót (550 millió forint) kapnak, de az első körben kiesők is 24 ezret (7,3 millió forint) vihetnek haza. A párosgyőztes 500 ezer eurót (153 millió forint) kap. Párizsban vezették be legutoljára (2007) a férfiak és nők egyforma díjazását.
Kihívás Djokovicsnak
Bár jelenlegi formáját tekintve nem tűnik igazán esélyesnek Párizsban, Rafael Nadal már a 10. győzelmére hajt idén. Ugyanakkor a szerb Novak Djokovics is nagy becsvággyal készül, hiszen a párizsi trófea – kétszer is döntős volt – még hiányzik a gyűjteményéből.
Füvön kezdték
Az első férfitornát 1891-ben, az első nőit 1897-ben rendezték – 1927-ig füvön. A Roland Garros salakos pályáit 1928-ban hozták létre. Az openéra kezdetével, 1968-ban, a Roland Garros volt az első olyan Grand Slam-torna, amelyen profi teniszezők is játszhattak. Egyébként nem a Roland Garros az egyetlen salakpályás torna, 1975–78-ig a US Opent is ilyen borításon rendezték. Igaz, furcsa, zöld színű salakon. Ezután Flushing Meadowsban végleg áttértek a kemény borításra.
Csak húsz pálya
A másik három GS-tornához képest szerényebb párizsi versenykomplexumban húsz pályán játszanak, a fináléknak otthont adó Philippe Chatrier-stadion küzdelmeit tizenötezren nézhetik, a Suzanne Lenglen-stadionban tízezer ülőhely van, az 1-es pályán háromezer-nyolcszáz.
Jegyek ebéddel
Akár tizenkét euróért is be lehet jutni a versenyekre az úgynevezett öt óra utáni, esti látogatójeggyel. A döntő belépőiért azonban 495 eurót (151 ezer forint) kell leszurkolni, az ellátással egybekötött pré- miumjegyekért pedig 1250-et, azaz 382 ezer forintot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.