Gálfi Dalma az Australian Openen a négy közé került. Most a Fed-kupa nem sikerült, de kétségtelen: ő a legnagyobb magyar reménység.
Gálfi Dalmának Ausztrália az egyik kedvenc országa. Annak ellenére, hogy nem csak kellemes emlékekkel távozott onnan, hiszen fél lábbal már az Australian Open fináléjában volt a juniorok között, ám a végén veszített.
– Rémálmaimban még előjön, hogy három meccslabdáról kikaptam – mondta a 16 éves teniszező, akinek azért fényes jövőt jósolnak, így – Babos Tímea mellett – ő játszhatta a másik egyest a Fed-kupa-csapatban. – A ku- darcok erősebbé tehetnek, igaz, néhány napig magam alatt voltam.
Tavaly nagyon nekilódult, a nyáron Wimbledonban – párosban – döntős volt, s utána több tornát is megnyert. Neki bejött az edzőváltás, édesapja helyére Babos Csaba lépett. Pedig ebben a sportágban sokszor a szülők a legnagyobb szakértők, mindig jobban tudják, mit kell csinálni...
– Apámmal ötéves koromtól kezdve eljutottam egy jó szintre, a továbblépés érdekében azonban váltani kellett. Nem volt könnyű, mert neki azért – ifjabb koromban – vissza-visszaszóltam, Csaba azonban ellentmondást nem tűrően vezényel. Sikerrel.
Két éve Balatonfüredről Pestre költözött. Eleinte nehéz volt, különösen édesanyjának, aki sokszor volt egyedül, míg ő a világot járta, járja édesapjával. A mama mellesleg országos bajnok hétpróbázó, ezért a kondiedzéseit ő irányítja.
– A tenisz sok lemondással jár, de én választottam magamnak ezt az életet. Meg aztán jut idő kikapcsolódásra is, imádok főzni, vásárolgatni, s persze otthon, Füreden lenni. Amire egyre ritkábban adódik lehetőség.
