Akik 1953-ban a rádiójuk előtt kuporogtak, aligha tudják, hogy Szepesi György szpíkert lepte meg a legjobban, hogy 6:3-ra vertük az angolokat az évszázad labdarúgó-mérkőzésén.
A 91 esztendős rádiós a hatvan évvel ezelőtti angol–magyar futballmeccsről árult el érdekességeket. Elmondta, hogy mivel az angol rádiósokkal jó viszonyban volt, azok ideális munkafeltételeket teremtettek számára, így a pályától húszméternyire ülhetett, a díszpáhollyal azonos magasságban.
Ő maga 2:1-es vagy 3:2-es magyar győzelmet tippelt, ezért a 6:3 meglepte. A hat közül a legszebbnek Puskás Öcsi hátrahúzás utáni közeli lövését nevezte.
Amúgy a saját londoni közvetítését pár napja hallgatta meg életében harmadszor, amikor behívták a rádióba. – Hiába figyelmeztetett a feleségem, ne járjak már be, hiszen rekedt vagyok, bizony, a rádió nélkül nem tudok meglenni.
Szepesi hangja 1945 májusában hallatszott először az éterben, és már erősen készül hetvenedik rádiósévfordulója megünneplésére. A Bors kedvéért elmondott egy történetet, amiről eddig sohasem beszélt. – A 6:3 1954-es budapesti visszavágójáról tudósító angol kollégám, Raymond Glendenning arra kért, hozzak neki innivalót. Elszaladtam egy flaska vízért, de csak bámult rám. Bevallotta, hogy barackpálinkára gondolt.
Végezetül Szepesi sorrendbe állította pályafutása legélvezetesebb sportközvetítéseit. Az éllovas Papp Laci 1948-as londoni olimpiai győzelme – ezt
a sikert meg is könnyezte –, majd Balczó András öttusázó 1972-es, aranyérmet érő futása a müncheni olimpián, a harmadik pedig Hargitay András, aki az 1973-as belgrádi vb-n 400 vegyesen az első magyar úszó vb-aranyat nyert.
