Nem a halászlé, inkább a nagy terveket szövögető pólócsapat vonzotta Szegedre Nagy Viktort. A világbajnok csapat kapusa már az utánpótlásra is gondol, kisfia kilenc hónapos korában tanult meg úszni.
Fenekestül felfordult Nagy Viktor élete a világbajnokság után. Az aranyérmes pólócsapat idén Szegedre igazolt kapusát egymás kezéből kapkodták ki az újságírók, szinte költözködés közben adta az interjúkat.
– A feleségem szegedi, így a költözködés után azonnal otthon éreztük magunkat a városban – mondta Nagy Viktor, aki elég korán mély vízbe dobta a kisfiát. Samut kilenc hónapos korában vitte le először az uszodába. Nem azzal a hátsó szándékkal, hogy mindenáron pólóst neveljen belőle. Sokkal inkább azért, hogy könnyűszerrel megtanuljon úszni.
– Samu még csak három és fél éves, és ugyan imádja a vizet, de még bőven van ideje sportágat választani – folytatta a kapus. – Két évvel fiatalabb húga esetében már nem voltunk ilyen következetesek, Olíviát nem vittük le olyan korán az uszodába, így a vele született búvárreflexre nem építhettünk az úszásnál. Azt pedig csak csendben mondom, hogy jobban szeretném, ha a póló helyett inkább a szinkronúszást próbálná ki.
Pedig az idén a világ legjobbjának választott kapus mindent megtesz annak érdekében, hogy egyre többen vízilabdázzanak. Csapattársával, Decker Ádámmal és a háromszoros olimpiai bajnok Kiss Gergellyel sportakadémiát indítottak. Bő egy éve kezdtek, s ugyan az indulás sok nehézségbe ütközött, ám mára többé-kevésbé legyűrték az akadályokat.
– Az úszásoktatástól kezdve a vízipólózásig mindenféle sporttevékenység művelésében szeretnénk segíteni a gyerekeknek. Ki tudja, lehet, hogy közülük kerülnek ki a jövő világbajnokai.
