A jamaicai Novlene Williams-Mills ugyan nem a világ legjobb futója, a női 400-as döntőben a nyolcadik lett, de a világ egyik legnagyobb harcosa, a mellrákot leküzdve tért vissza a pályára.
A női 4x400-as váltó pénteki előfutamaiban ismét rajthoz állt a jamaicai Novlene Williams-Mills.
Miközben a világ a karibi sprinterek doppingügyeitől hangos, addig a mezőnyben megbújt Novlene is, aki 31 éves kora és betegsége ellenére a legjobbak közé küzdötte fel magát: egy világbajnokságon döntőt futni nem kis dolog.
– Nagyon meg akart gyógyulni, nagyon akart futni és itt lenni a vb-n – mondta Novlene csapattársa, Shelly-Ann Fraser-Pryce, aki 100 méteren győzött. – Óriási bátorságról tesz tanúbizonyságot, amit végigcsinált. Döntőbe kerülni csodás dolog, számos riválisát legyőzte, ilyen előzmények után ezt véghez vinni káprázatos dolog.
Novlene idén júliusban közölte a sajtóval, hogy a tavalyi olimpián rákos betegként indult: a váltóval harmadik lett, 400 méteren ötödikként zárt. Az olimpia előtt egy hónappal derült ki, hogy beteg, azóta négy műtéten esett át, mindkét mellét le kellett operálni, legutóbb január 18-án műtötték, húsz nap múlva már edzett.
– A családom és a barátaim bátorítottak, hogy beszéljek a betegségemről, de nem akartam, hogy az olimpia alatt ez legyen a téma, hogy úgy nézzenek rám, én valamiért más vagyok, mint a többiek – fogalmazott Novlene.
– Nem szabad feladni, sosem szabad feladni. London előtt nem lehettem biztos benne, hogy futok-e még valaha. Hazafelé a repülőn sírtam, de aztán minden erőmmel magamra figyeltem. Még ma sem vagyok teljesen gyógyult, az erőm azonban visszatért. Hálás vagyok mindenkinek, aki segített, örülök, hogy sok embernek segíthettem.
