Szilárdi Katalin százhúsz gyerekért érez felelősséget, ennyi versenyző kajakozik az Építőknél, de az edzőnő – aki nem mellékesen az olimpiai bajnok Dombi Rudolf trénere – nem lát kiutat a reménytelen helyzetből.
– Teljes mértékben megértettem, hogy Rudi páros partnere, Kökény Roland idén nem engem választott edzőjének, hanem azt a Kiss Istvánt, aki
a Honvédnál dolgozik – kezdett bele mondandójába Szilárdi Katalin. – Itt, az Építőknél ugyanis borzasztóak a körülmények, Roland pedig, közel a negyvenhez, már nem tudja vállalni, hogy fűtetlen, romos, lepattant telepen edz. Kapcsolatunk továbbra is jó, ha együtt akarunk edzeni, a szövetségi Gubacsi hídnál lévő létesítményben tartjuk a közös tréningeket, mi heti háromszor amúgy is ott edzünk.
Kökény döntését tehát nem kérdőjelezi meg az edzőnő, az viszont mindenképpen elkeseríti, hogy a klub helyzete egyre reménytelenebb. Kapnak ugyan támogatást – az önkormányzattól 400 ezer forintot, a szövetségtől pár milliót –, és van tagdíjbevétel, de ez szinte semmire sem elég.
– Százhúz gyerekem és öt edzőm van, a fizetések, a járulékok, a motorcsónakok vizsgáztatása, a part- és a mederhasználati díj, a tanmedence bérleti díja és az ezeken felüli rengeteg kiadás felemészt minket – folytatja a tréner. – Már az egészségem is veszélyben van, a gyomromra és a szívemre ment a feszültség, ezért lemondtam az ügyvezető elnöki posztról. A szövetségen keresztül érkező műhelytámogatás kevesebb, mint amit tavaly a MOB adott, pedig azóta Dombi Rudi olimpiát nyert, három lehetséges szponzor is becsapott minket, jelenleg nem tudom, hogyan tovább.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.