Csaba szinte vakon futja körbe a Balatont

Vak futó. A szponzornevek mellett ezt írták Orbán pólójára. A kijelentés csak részben helytálló, hiszen Csaba – vagy ahogy a barátai szólítják, Kabóca – aliglátó, nagyjából ötszázalékos látásmaradvánnyal rendelkezik.

– Azt mégsem lehet kiírni, hogy súlyosan látássérült futó – mosolyog az ultramaratonista, aki másfél évtizeddel ezelőtt tudta meg, hogy szörnyű szembetegségben, retinadisztrófiában szenved, s folyamatosan veszti el a látását. – A hétvégi versenyen a látóknak nem megengedett a folyamatos kerékpáros kíséret, azért írtuk ki, hogy a versenytársak, azok segítői és a pálya melletti nézők is tudják, vak vagyok.

A 42 éves Orbán Csaba, amikor csak lehet, egyedül vág neki a távnak, a zárt pályákat a verseny előtt körbejárja, memorizálja, így segítség nélkül is boldogul. Más volt a helyzet a londoni paralimpián, ahol saját segítővel indult volna, ám a társ megsérült, így a szervezők állítottak mellé egy futót. A 12. helyezése a maratonon – három óra egy perc alatt ért célba – nagy siker.

A fiatalember rohamtempóban falja a kilométereket, ami különösen annak tükrében csoda, hogy négy éve szeretett bele az atlétikába. – A feleségem javasolta, hogy kezdjek el futni – teszi hozzá Orbán, aki úri házának kertjében fogadta a Bors munkatársait –, kettőezer-kilenc május negyedikén kóstoltam bele először. A két kör a Margitszigeten olyan jól esett, hogy nem sokkal később már terepen teljesítettem a félmaratont, majd egyre nőtt a táv, rajthoz álltam ötven, majd nyolcvankilenc kilométeres versenyen.

Előképzettségnek Csaba a barlangász múltját említi, amíg a látása engedte, túravezetőként és oktatóként is tevékenykedett. A Kabóca becenév is ott ragadt rá, barátai szerint be nem állt a szája…

Nem vitás, a szombat reggel induló UltraBalaton – melyen Orbán barátja, a szintén hosszútávfutó Kerekes Csaba segít mellette biciklizve – rövid karrierjének legnagyobb erőpróbája: kétszáz kilométernél többet eddig mindössze három-négy látássérült futó teljesített a világon.