Nyert a magyar válogatott Tallinnban, az észtek elleni vb-selejtezőn (1-0), így versenyben maradt a továbbjutásért. Az 50. válogatottságát szépségdíjas góllal ünnepelte meg Hajnal Tamás.
A hollandok elleni váratlan és érthetetlen személycserék a magyar válogatott kezdőcsapatában finoman fogalmazva sem hozták meg a várt eredményt, ennek ellenére Egervári Sándor szövetségi kapitány az észtek ellen is megkeverte a lapokat. Lipták Zoltán helyett Mészáros Norbert került a védelem közepére, a neuralgikus pontnak számító balhátvéd pozícióba ezúttal Kádár Tamást jelölte a szakmai stáb, míg a korábban csak epizódszerep játszó, az NB I-ben gólerősen futballozó, Koltai Tamás a jobb szélen kapott lehetőséget.
Nos, a győri futballistának már az első félidőben feljegyezhettük volna a nevét a magyar futball-válogatott napra pontosan 110 éve íródó históriás könyvébe – 1902. október 12.-én Ausztria ellen játszotta első hivatalos mérkőzését nemzeti csapatunk, melyen 5-0-s vereség szenvedtünk –, hiszen több gólszerzési lehetősége is volt, sajnos, egy ízben ajtó-ablak helyzetben, négy méterről sem tudott a hálóba fejelni.
A meccs egyébként langyos mederben folyt, a magyar csapat akarat érvényesült, ám az észt kontrákban mindig benne volt a gólveszély. Amikor már kezdtük azt hinni, hogy kínkeserves percek várhat ránk a lefújásig, remek pillanatban, rögtön a második félidő legelején, az ötvenedik válogatott találkozóján pályára lépő Hajnal Tamás tekert 18 méterről látványos gólt. A folytatásban a küzdelem dominált, de gól már nem esett, így a magyar válogatott versenyben maradt a továbbjutásért.
