Feleslegesen titkolózott Egervári Sándor

Viszontagságos heteken ment keresztül a magyar válogatott a hollandoktól vb-selejtezőn elszenvedett 4-1-es hazai vereséget követően, ám a jogos vagy a csapat részéről kissé túlzottnak tűnő kritika meghozta hatását. Egervári Sándor csapata a kisebb rövidzárlatoktól eltekintve az észtek és a törökök ellen is egymásért harcolva, a földön kúszva-mászva söpörte be a győzelmet, a bravúrosnak mondható hat ponttal pedig versenyben maradt a románokkal a csoport második, pótselejtezőt érő helyéért.

Az Egervári-gárda másodszorra vert meg tétmeccsen magasabban jegyzett ellenfelet

– 2011-ben a svédeket Eb-selejtezőn 2-1-re, míg most a törököket – Juhász Roland és Dzsudzsák Balázs nélkül, vagyis elképzelhető, hogy nincs is rájuk akkora szükség?

– Szó sincs erről, mindketten fontos láncszemei a közösségüknek, a későbbiekben is számítok rájuk – magyarázta Egervári a sajtótájékoztatón. – Remélem, ezzel a sikerrel magunk mellé tudjuk állítani azt a szektort is, amely meglehetősen kritikusan ítélte meg a csapatot a hollandok elleni vereséget követően. Elégtételt ettől függetlenül nem érzek, inkább csak örömöt.

A büntetőből gólt szerző Gera Zoltán örült, hogy törleszthetett a törökökkel szemben.

– Boldog vagyok, hogy gólt rúgtam a törököknek, valamelyest kárpótolt az öt évvel ezelőtti vereségért és jogtalan kiállításért – mondta a csapatkapitány. – Elégtételt én sem érzek, néhány kritika erős volt, de különösebben nem foglalkoztam vele, mert tisztában voltam a csapat értékeivel. Szenzációsan küzdöttünk egymásért, a vb-re való kijutásról azonban még nagyon korai beszélni.

Miért hallgatták el a cserét?

Az öröm pillanataiba egy értelmetlen momentum is vegyült. Egervári ugyanis kényesen ügyelt rá, hogy ne nevezze nevén azt a középpályást, akit az első fél óra után Szabics Imrére le akart cserélni. Egyértelmű, hogy az addig szerelni, pontos passzokat adni képtelen Koman Vladimirt kapta volna le a pályáról a kapitány – teljesen érthető módon –, ám a középpályás később a szerencsés góljával és a kiharcolt tizenegyesével a magyar csapat egyik legjobbja lett. A győzelmet sosem kell magyarázni, így érthetetlen, miért titkolózott a kapitány, illetve miért sértődött meg Koman, amikor felvettettük neki, néha a negatív, illetve pozitív hőst vékony határ választja csak el egymástól.