Az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov – Budapesten ölt meg egy örményt – kiadatása miatt rendkívül feszültté vált a viszony Örményország és Magyarország között.
A diplomáciai bonyodalom a sportban is éreztetheti hatását: előfordulhat, hogy az isztambuli sakkolimpián a magyaroknak az örményekkel is meg kell mérkőzniük. Vajon az elmúlt napok fejleménye után leülnek velünk egyáltalán játszani Levon Aronjanék?
A nemzetközi sakkberkekben járatos Kállai Gábor csak egy, politikai okokból elmaradtmérkőzésre emlékszik: az 1992-es debreceni Eb-re érkező Szerbia a délszláv háború okozta nemzetközi embargó miatt nem ülhetett asztalhoz.
– Őszintén szólva nem hiszem, hogy Isztambulban az örmények nem állnának ki ellenünk, ha a sorsolás összehoz minket. Az „ősellenség” azeriekkel is mindig játszottak, s azonkívül, hogy egyszer utóbbiak éljátékosa, Tejmur Radzsabov tett valami rosszízű – később visszavont – megjegyzést az örmény sakkozókra, mindig béke volt az asztalok mellett, nem véletlen, hogy a sakkozók jelszava: „Egy család vagyunk” – mondta a szakember, akinek még egy erős érve van.
– Köztudott, hogy éljátékosunk, Lékó Péter felesége, Szonja örmény. És az ő papája, Arsak Petroszjan jelenleg az örmény válogatott szövetségi kapitánya, aligha mondaná azt a csapatának, hogy a veje ellen ne játsszanak.
Kállai optimizmusában anynyiban nem tudunk osztozni, hogy az Örmény Sakk Szövetség elnöke az a Szerzs Szargszján, aki „főállásban”, Örményország elnökeként elrendelte a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Magyarországgal...
A Bors újságírója a hivatalos örmény álláspontra is kíváncsi volt, de az általunk megkeresett diplomata nyersen közölte: magyar újságírókkal nem állhatnak szóba.
