Most jön a negyedik, vagy véget ér egy ragyogó sorozat? A magyar vízilabda-válogatott zsinórban három olimpiai aranyat nyert, de ettől csak éhesebb lett. Azaz van remény a hasonló folytatásra.
Ez tényleg olyan sportág, amelyben az ezüstérem már kudarcnak számít. Magyar vízilabdázó csak a dobogó legmagasabb fokán lehet elégedett, ott is csak rövid ideig, mert újabb és újabb sikereket kell aratnia. Nos, a sikerekkel nincs is sok gond, hiszen a sportág történetében még egyetlen válogatott sem büszkélkedhet kilenc olimpiai aranyéremmel, melyből a legutóbbi hármat a 2000-es sydney-i játékok óta szerezte meg a Kemény Dénes által irányított csapat. Más csapatsportágak is megirigyelhetnék ezt a szép sikerszériát. S ugye, most jön a negyedik...
Mert vízilabdában mi vagyunk a császárok, és a szurkoló szinte készpénznek veszi ezt és az újabb sikert, még akkor is, ha Peking óta nem nyertünk semmit. Nem csoda, hogy a közértestől a rendőrön át a postásig mindenki azt kérdezi Kemény Dénes szövetségi kapitánytól, hogy meglesz-e zsinórban a negyedik arany.
– A szurkolónak az a dolga, hogy bízzon és biztasson, s persze az utolsó pillanatig reménykedjen – mondta a kapitány. – Senkire nem neheztelhetek azért, mert felteszi azt a kérdést, amelyre csak a londoni döntő utolsó másodperceiben tudnék pontos választ adni. Persze nyilván újra nyerni szeretnénk, a riválisok pedig trónfosztásra készülnek.
Riválisból van éppen elég. Sydney előtt az olaszok törtek sok borsot Benedek Tibiék orra alá, aztán a szerbek és a horvátok, s most újabban Montenegró pólósai okoznak fejtörést a mieinknek. Legutóbb a januári Eb-elődöntőben, ahol hosszabbításban egy góllal kikaptunk. Mindenesetre nem volt könnyű helyzetben a kapitány a csapat kijelölésénél, hiszen sok hasonló képességű játékosból kellett kiválasztani a legjobbakat.
– Soha nem lehet megszokni, hogy általad szertetett és jó képességűnek tartott játékosokkal közlöd: te nem jössz a csapattal – folytatta Kemény Dénes. – A siker érdekében azt a 13 játékost jelölöm, akik meggyőződésem szerint jelenleg a legjobb válogatottat alkotják, és nem hallgathatok a szívemre, csak az eszemre, hiszen a csapatnak győznie kell.
S hogy sikerül-e negyedszer? – Athénban azt mondták, Sydney után lehetetlen nyerni, Pekingben pedig az járta: három arany zsinórban, na, az már tényleg nem kivitelezhető. London is lehetetlen küldetés, de ez a legszebb az egészben – adta meg a kérdésre a választ Szécsi Zoltán, a csapat kapusa.
