Öt gyerek maradt árván az ukrajnai háború újabb magyar áldozata után

Öt gyerek maradt árván az ukrajnai háború újabb magyar áldozata után. Az Ungvár melletti Szürtén élő, 40 éves Kolbász Miklóst novemberben sorozták be katonának, majd két hónap kiképzést követően mindössze egy hetet töltött a fronton, megsebesült, ám a kimentése közben halálos orosz dróntámadás érte - írta meg a Blikk.

Egy magyar származású katona tragikus módon életét veszítette az ukrajnai háborúban, öt gyermeket hagyva árván. Miklóst egy sorozás során hívták be, miután egyik gyermeke nagykorúvá vált, így nem vonatkozott rá a mentesség. A családja fájdalma óriási, a felesége és gyermekeik mély gyászban vannak az elvesztett apa miatt.

– Ne aggódj miattam, csak a kezem sérült meg, kimentenek innen – utoljára ezt mondta Miklós a feleségének, Brigittának. Az asszony utána már csak a halálhírt kapta a hatóságoktól. Brigitta egyik napról a másikra megözvegyült a háború sújtotta Ukrajnában.

Az asszony még mindig nem tudja elhinni, hogy Miklós nincs többé. A legkisebb közös kisfiuk, a 4 éves Krisztián viszont érti, hogy apja nem jön már haza. – Fent van a Jézuskával az égben – mondogatja az édesanyjának, aki ilyenkor könnyezve öleli szorosan magához a gyereket.

– Miklós félt tőle, hogy elviszik katonának, de nem bujkált, ahogy mások teszik, hanem vállalta, amit kimért rá a sors. Bár ne tette volna, bár másképp alakult volna minden! Én sem gondoltam soha, hogy 36 évesen özvegyen maradok – sóhajtotta könnyek közt az asszony.

A férjét november 17-én vitték a sorozó központba, utána két hónapos kiképzést kapott. Január 17-én került egyenesen a frontra, s egyszer arról beszélt neki a telefonban, hogy két napja nem kaptak enni. Majd jött a hír, hogy az osztagot támadás érte. Miklós minden bajtársa odalett, ám ő – csodával határos módon – valahogy túlélte, kéztöréssel megúszta. Ekkor beszélt utoljára a feleségével, akinek megígérte, hogy hazajön.

De mintha csak meg lett volna írva valahol, hogy Miklósnak mindössze 40 év jut ezen a földön... Csak elodázhatta, de nem kerülhette el a végzetét; érte is eljött a halál napokon belül. Dróntámadás érte a mentőosztagot, és ezúttal az ő életének is vége lett.

Mintha csak ott járt volna a végzet Miklós nyomában, várva, hogy kiteljen az ideje. A férfi addig azért kerülte el a sorozást, mert az ukrán törvények a háromgyerekes apákat mentesítik a frontszolgálat alól. Miklósnak pedig három saját gyermeke volt, kettő a korábbi házasságából: egy fia és egy lánya, utóbbi augusztusban töltötte be a 18-at.

Az ukrán bürokrácia nyomban észlelte, hogy Miklós ekkortól hivatalosan már csak kétgyermekes apának számított a nyilvántartásban, küldték is neki a behívót. Így látja legalábbis az összefüggéseket a korábbi felesége, Katalin. Nyolc éve váltak külön az útjaik, de megmaradt köztük a jó viszony, Miklós rendszeresen látogatta a gyerekeit, amíg ők át nem költöztek Magyarországra.

– A két gyerekünk Mátészalkán tanul, és már nem is jártak haza a háború miatt. Itt nyomorult lett az élet. Napi 5-6 órát nincs áram, víz sincs, az internet akadozik. A fiam most hazajött az apja halála miatt, remélem, nem sokáig marad. Még 17 éves, de ha betölti a 18-at, elvihetik katonának, ha addig nem ér véget a háború. Nem engedem! Én is elmennék innen, ha tudnék, csak a szüleim miatt nem tudok végleg elköltözni, de muszáj lépnünk, nincs miért itt maradnunk, itt csak meghalni lehet, élni már nem.

A magyar kormány tud az ukrajnai magyar család tragédiájáról, és mint Szijjártó Péter külügyminiszter közölte, felveszik a kapcsolatot az áldozat családjával, és minden lehetséges segítséget megadnak számukra.

– Hogy az pontosan miből áll, ezt hadd ne mondjam el, mert nem szeretném, ha az ukrán hatóságok megakadályoznák az ilyen típusú támogatásokat – fogalmazott a sajtótájékoztatóján. Érintette annak az Ukrajnában letartóztatott magyar férfinak az ügyét is, akit a napokban vettek őrizetbe, amiért öt embernek próbált segíteni átmenekülni Magyarországra.

– Minden normális embernek elege van már a háborúból. Ez igaz Magyarországra, igaz Európa minden országára és igaz Ukrajnára is. Az ukrán embereknek is elegük van a háborúból. Az ukrán férfiak, apák, nagyapák, fiúk, unokák nem akarnak meghalni a fronton – húzta alá. – Ezért sokan próbálnak átmenekülni Magyarországra. És természetesen az ukrán határőrök minden eszközt bevetnek azért, hogy megakadályozzák, hogy ezek a menekülők átérjenek Magyarországra. És amikor azt mondom, hogy minden eszközt bevetnek, akkor azt értsék szó szerint – folytatta.

– Ezt a magyar állampolgárt, aki segíteni akart öt ukrán férfinak, hogy megússzák a frontra való kiküldést, s ezáltal a biztos halált, elfogták az ukrán hatóságok, de a letartóztatott férfinak konzuli védelmet biztosítanak, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél hamarabb hazatérhessen.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Ukrajnában „nyílt embervadászat, brutális kényszersorozás” zajlik.

– Ezt mindenki láthatja Európában és az egész világon is, ugyanis terjednek azok a videók, amelyek azt mutatják, hogy férfiakat a nyílt utcán, a családjuk, a gyerekeik szeme láttára rabolnak el, gyakorlatilag vernek meg, megalázó, emberhez méltatlan módon vágva be őket például kisbuszokba. És aztán viszik el őket, tekintet nélkül arra, hogy éppen milyen egészségi állapotban vannak, vagy mire alkalmasak, mire nem.

Hozzátette: a magyar kormány ezért továbbra is erősen szorgalmazza, hogy az Európai Unió helyezzen szankciós listára mindenkit, akit felelősség terhel a kényszersorozásokért.

Újabb magyar áldozat

A Kárpátinfo.net beszámolója szerint 2026. február 6-án harci feladat közben újabb magyar származású katona halt meg az ukrajnai háborúban. Himics László, Nagybakos (Szvoboda) község 45 éves lakója volt.

Korábban több magyar származású kárpátaljai katona is életét vesztette a katonai szolgálat teljesítése közben: Komóci György Gátról 2025. május 6‑án halt meg, Ivan Spakovszkij Dunkófalváról a donyecki fronton esett el, Panin Tibor Fakóbükkről 2024. augusztus 7‑én, Reban Zsolt Gútból 2026. január 18‑án, Viktor Szvitlinec 2026. január 15‑én a zaporizzsjai Novodnyilivka közelében, illetve s Volodimir Maljev ungvári katona is a küzdelmek során vesztette életét. Mindannyian az ukrajnai orosz–ukrán háború harci cselekményei során estek el.