Komoly kihívásokkal nézne szembe hazánk Ukrajna európai uniós csatlakozásával, mindamellett, hogy katasztrofális hatással lenne mind a magyar, mind az uniós a mezőgazdaságra, veszélybe kerülne a rezsicsökkentés, továbbá a szociális és egészségügyi rendszerekre is jelentős terhet róna a gyorsított felvétel, az ukrán szervezett bűnözés is garantáltan megvetné lábát Magyarországon - írja a Magyar Nemzet nyomán a Ripost.
Ukrajna ugyanis egy maffiaállam, a bűnözést nézve Európában az egyik legrosszabb helyen áll, és nagyon komoly biztonsági kockázatokat okozhat, ha EU-taggá válik.
A szervezett bűnözés pedig magában hordozza a fegyver- és kábítószer-kereskedelmet, a prostitúciót, az emberkereskedelmet, a kiberbűnözést. Ukrajna ugyanis hagyományosan fontos tranzitországa a heroinkereskedelemnek, egyben jelentős cannabistermelőként tartják számon. Az ország emberkereskedelem szempontjából küldő-, tranzit- és célországnak is minősül, míg a kiberbűnözés is széles körben van jelen az országban.
Az alvilági veszélyekről a miniszterelnök is beszélt már. Orbán Viktor korábban elmondta, egy állig felfegyverzett országról beszélünk, márpedig Ukrajna nem a közbiztonságról híres, és a csatlakozás támogatásával olyan kockázatot vállalnánk, amelyet a mostani körülmények között felelősen nem szabad megtenni.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy az ukrán szervezett bűnözés nem új keletű dolog, ez már bőven az orosz–ukrán háború kitörése előtt fennállt, azóta pedig csak fokozódott.
Ukrajna az orosz invázió előtt a Global Initiative against Transnational Organized Crime (GITOC) bűnözési indexén a világ 193 országa közül a 34., míg Európában a harmadik legrosszabb helyen állt,
így nem meglepő, hogy a határokon átnyúló drog- és fegyvercsempész-hálózatát a világ egyik legerősebbjének tartják.
Egy 2024-es jelentés szerint Ukrajna szintetikusdrog-használati és -terjesztési pontszáma rekordmértékben, négy és fél ponttal emelkedett mindössze két év alatt, amíg Európa kontinentális átlaga a szintetikus kábítószerek kereskedelmére ugyanabban a kétéves időszakban 0,4 ponttal nőtt. A Drogkutató Intézet megítélése szerint ez nem csupán regionális, hanem globális szinten is kiemelkedő, és jól mutatja, hogy milyen súlyos strukturális átalakulások zajlanak a háború árnyékában.
Mint ismert, Ukrajna már a háború előtt is az egyik legnagyobb kábítószer-elosztó központ volt Kelet-Európában. Ukrajna az Afganisztánból származó heroin tranzitútvonala volt, amely kiegészítette a Balkánon és a Kaukázuson keresztül vezető útvonalakat. A háború előtt ott foglalták le a negyedik legtöbb heroint Európában. A Latin-Amerikából származó kokain pedig a Fekete-tengeren keresztül áramlott az országba.
Az amfetaminszármazékok helyi gyártása is egyre nőtt az országban, 2020-ban 67 illegális laboratóriumot számoltak fel, ami a legmagasabb bejelentett szám a világ összes országa közül.
Nem mellékes, hogy Ukrajna a második legnagyobb illegális cigarettagyártással és -kereskedelemmel is rendelkező ország a kontinensen. Ráadásul egy éve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a cannabis orvosi célú használatát engedélyező törvényt. Magyarország szempontjából sem mindegy, keleti szomszédunknál milyen szabályozás van érvényben a marihuánát illetően. Szakértők szerint ha tömegével próbálnak majd cannabist átcsempészni, az idővel Magyarországra is hatással lehet, pláne, ha később a magyar egészségügynek kell ápolnia a függőket.
A kábítószer-kereskedelem mellett az ukrán szervezett bűnözés régóta érintett a prostitúcióban is. Ukrajnát már 2012-ben „Európa legnagyobb bordélyházaként” emlegették, a háború óta pedig megszámlálhatatlan örömlány és az őket futtató bűnbandák árasztották el Európát. A prostitúció ellen Ukrajnában is küzdenek ugyan, de csak szavakban, mert a lányok a rendőröktől kapnak védelmet. Ez ugyan jól hangzik, az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy
magas rangú rendőrök egy olyan bűnszervezet működéséhez asszisztáltak, amely 18 és 30 év közötti, kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket dolgoztatott prostituáltként, illetve új lányok beszervezésén dolgozott intim- és eszkortmunkára.
Úgy tudni, az egész Ukrajna területén működtek, sőt külföldre is közvetítettek lányokat.
Komoly aggályokat vet fel, hogy a több mint három éve háborúban álló Ukrajnában szétosztott, majd eltűnt fegyvereknek mi lesz a sorsa. Szakértők szerint ugyanis a feketepiacon köthet ki az az elképesztő mennyiségű fegyver és lőszer is, ami a harcok során elveszett, elhagyatott, elloptak vagy civilek által felhalmozott készletként maradt az országban. Köztudott, hogy
a háború eső napjaiban több mint 25 ezer automata fegyvert és mintegy tízmillió lőszert osztottak ki civileknek az ország védelmére.
Az azóta eltelt időben folyamatosan érkeztek újabb fegyverszállítmányok az országba, részben kormányzati beszerzések, részben pedig külföldi segélycsomagok részeként, ami maga után vonja az illegális fegyverkereskedelmet. Ukrajna uniós tagságával pedig a feketepiacon lévő fegyverek bármikor megjelenhetnének az európai városok utcáin, akár az iskolák és a játszóterek közelében is, de
szakértők szerint a megnövekedett fegyvermennyiség hatással lehet az erőszakos bűncselekmények számára, a véletlen balesetekre és az öngyilkosságok arányára is.
Mindezek mellett érdemes megemlíteni, hogy nemrég Orbán Viktor miniszterelnök hívta fel a figyelmet, hogy a fentiek mellett a kiberbűnözés is virágzik Ukrajnában. Olyannyira, hogy már nyolcmilliárd forint értékben károsítottak meg magyar családokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.