Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke ismét ellátogatott a Kossuth Rádió stúdiójába, hogy a Jó reggelt, Magyarország! vendégeként a hazánkat érintő legfontosabb kérdésekről illetve döntésekről beszéljen. Első kérdésként a Voks2025 szavazás finiséről esett szó: utolsó esély van kitölteni, péntek éjfélig lehet még elmondani a véleményünket. "Ha kétmillió-egynéhányszáz ezer ember fontosnak tartotta az ügyet, akkor biztosan az. Aki kimaradt, hallgasson a többiekre!" – kezdte a miniszterelnök, hozzátéve: Magyarország jövője a tét.
Orbán Viktor kiemelte: Ukrajna EU-s felvételével a mezőgazdasági támogatások elvésznek, a magyar gabonát nem lehet majd eladni, betódul az olcsó ukrán munkaerő. A mindennapi életünket veszélyezteti az ukrán tagság.
A miniszterelnök kiemelte: a nemzetközi viták során két dologra van szüksége, tapasztalatra (amivel rendelkezik) és a magyar emberek támogatására, az erőre (ezt adja a Voks2025).
Amikor én Magyarország nevében megszólalok, nem mindegy, hogy a kormány álláspontját képviselem, vagy egy ország álláspontját képviselem, ami nem egy feltételezés, hanem egy kinyilvánított népakarat. Ez egy nép ereje, amit nem lehet kikerülni.
Orbán Viktor kiemelte: ez a kérdés, Ukrajna EU-s csatlakozása most dől el nemzetközi téren. Ezt csak akkor lehet megakadályozni, ha nem engedjük megindulni. Ha megindult, legfeljebb már csak módosítgatni lehet.
Az interjú során az izraeli-iráni konfliktus is szóba került. Orbán Viktor kitért arra, ez milyen szempontból jelent veszélyt hazánkra. Kiemelte: Irán a kérdés. Hatalmas hadserege van, stratégiai fontosságú útvonalak mentén helyezkedik el, nukleáris képességeket is fejleszt. Erős ország, ugyanakkor etnikailag vegyes. Ha szétesik a kormány, az egész ország széteshet, a háborús góc pedig szétterjed.
Az elmúlt egy hónapban az olaj 20 százalékkal nőtt, ez a magyaroknak rossz, ahogy minden háború az hazánk számára.
A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy milyen közvetlen hatással lehet hazánkra, ha leválunk az orosz gázról, elmondta: a magyar családok rezsije két-két és félszeresére emelkedhet. Ez nekünk nem jó, Brüsszel mégis ezt akarja. Ezért kell harcolnunk ez ellen. Eddig szankciókkal korlátozták az orosz gázt, ehhez pedig egyenhangú döntés kell. Mi ezeket a szankciókat csak úgy fogadtuk el, ha kivételt képez a tiltás alól Magyarország. "Ezt kiharcoltuk, és ezt Brüsszel el akarja venni azzal, hogy ez nem szankció, hanem kereskedelempolitikai intézkedés, ami nyilvánvaló csalás, ügyeskedés, a jogállam brüsszeli megszégyenítése. Ez a csatatér, itt fogunk harcolni."
Ha Brüsszel azon terve, hogy nem csak egyhangúlag, hanem többséggel, azaz egyes tagállamok ellen is lehet döntést hozni, megvalósul, annak súlyos következményei lesznek.
A magyar államiság megszűnik ezzel. Ne beszéljünk mellé! Az ezer éves magyar államiság, ahogy azt mi ismertük, hogy szuverének vagyunk, szabadok vagyunk, a mi sorsunkról mi döntünk, ennek vége van, mert lehet, hogy nekünk van egy véleményünk, ami egy szavazatot ér, de ha a többiek más véleményen vannak, akkor ez az egy szavazat nem tud érvényesülni, és Magyarország külpolitikáját, gazdaságpolitikáját nem Budapesten, a megválasztott magyar kormány és a magyar emberek fogják eldönteni, hanem majd a brüsszeli bürokraták.
Ez nem jogi-technikai, hanem történelmi kérdés.
Addig van szükség a kamatstopra, amíg a Nemzeti Bank nem lesz abban a helyzetben, hogy a kamatokat a jegybanki alapkamaton keresztül Magyarországon csökkentse. Amikor a kamatok „kibírhatók lesznek” a magyar családoknak, akkor el lehet törölni a kamatstopot. Addig azonban nem lehet, mert a családok tönkremennek.
"Ez most az egyik csatánk Brüsszelben" – világított rá a miniszterelnök, hozzátéve: Brüsszel a bankokat, és nem a családokat támogatja.
Az árrésszabályozás kapcsán elmondta: igazságtalanul magas árak vannak a boltokban. A magyar kormánynak be kellett avatkoznia az árképzésbe, mert enélkül a családok 20 százalékkal magasabb árakat fizetnének. "Én értem, hogy a kereskedő és a vállalkozó profitot akar keresni, de van egy szint, ami után már tönkreteszi az embereket! Ezért az indokolatlanul magas árakkal szemben a magyar kormánynak be kell avatkozni a családok érdekében."
Elfogadta a kormány a 2026-os költségvetést, ami békeidőkre tervezett költségvetés, ami ugyanakkor rugalmas, azaz baj esetén hozzá lehet nyúlni. Orbán Viktor úgy fogalmazott: ez az akarat költségvetése is. "Lehetne úgy is költségvetést csinálni, hogy ilyen időkben, világháborús veszedelmek idején, egy ilyen közegben az ember ne tűzzön ki célokat. Az is szép, ami van. De ezek nem mi vagyunk. Nehéz időkben is kell célokat kitűzni. Nagy célokat tűztünk ki, és elérjük. A 2026-os költségvetés ennek a bizonyítéka" – magyarázta, hozzátéve: ezt hamarosan már az emberek is érzik: többek közt növekszik a gyermekek után járó adókedvezmény, adómentessé válik a GYED és a CSED. "Vannak célok, amik fontosak a magyar családoknak, és ezeket a célokat a kormánynak el kell érnie! Ezek a célok a költségvetési törvényben vannak rögzítve!"
Cikkünk folyamatosan frissül!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.