A rövidülő nappalok hátulütői – Így hat a csökkenő napsütéses órák száma a szervezetre

PUBLIKÁLÁS: 2025. szeptember 14. 21:35

Mostanra már nemcsak a napfény szerelmesei, de mindenki észrevehette, hogy egyre korábban sötétedik, ez pedig egyértelmű jele annak, hogy változás előtt állunk. A napsütés fokozódó hiánya, a nappalok rövidülése testi-lelki oldalról és a szokásaink szempontjából is alakítja a mindennapokat. A Fanny magazin szedte össze, hogyan történik ez.

Mindig sok változást hoz egy új évszak, főleg a nyárból őszbe való átfordulás, amikor látványossá és érezhetővé válik a nappalok rövidülése, ezzel együtt pedig a csökkenő napfény hatása a szervezetre. Mindez nemcsak a tevékenységeinkre és lehetőségeinkre nyomja rá a bélyegét, de a mentális és egészségi állapotunkra, továbbá az általános kedélyállapotunkra is komoly hatással lehet a napsütés hiánya.

őszi napsütés — Az ősz másfajta napsütést hoz, ez pedig a szervezetünkre is hatással van
Fotó: gpointstudio / Shutterstock

Ezért van szükségünk annyira a napsütésre

A napfény élettani, hormonális és pszichés szempontból is nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. A kellemesen melengető sugarak fontos szerepet játszanak például a cirkadián ritmus, vagyis a belső óra természetes működésében: a reggeli fény jelzi a testnek, hogy kezdődik a nap, míg az esti sötétedés segít beindítani a melatonin, azaz az „alváshormon” termelődését a tobozmirigyben, ezáltal felkészülhet a test a pihenésre. Amikor viszont kevesebb a fény, több a melatonin, így fáradékonyabbak, aluszékonyabbak lehetünk.
A napsütés alapesetben emellett képes serkenteni és optimális szintre hozni a szerotonin termelődést, ami fontos szereplő az érzelmek szabályozásában, és az anyagcsere-folyamatokban is. Minél jobban redukálódik ez a neurotranszmitter a szervezetben, annál levertebbé válunk, és gyakoribb lesz a hangulatingadozás is.

Lecsökken a vitamintermelődés

A napfény, azon belül is az ultraibolya sugarak hatására D-vitamin keletkezik a bőrben, mindez pedig elengedhetetlen a testünk megfelelő működése szempontjából. Egyebek mellett a csontok és fogak egészségében, az ideg- és immunrendszer, de még a hormonháztartás optimális működéséhez is szükséges az éltető napfényvitamin, aminek legjobb forrása a tavasztól őszig tartó természetes világosság. Szeptembertől viszont a nap alacsonyabban jár, a sugarak szöge megváltozik, emiatt jóval kevesebb D-vitamin képződik, ez a folyamat pedig hatással lehet az immunrendszerre, a csontok egészségére és a hangulatunkra is.

napfény, ősz — Hiába csökken a napfény, érdemes minél több időt a szabadban tölteni, hogy ellensúlyozzuk a negatív hatást
Fotó: maxbelchenko / Shutterstock

A közérzetünket is megváltoztatja

A csökkenő fény és a beköszöntő új évszak sokaknál idéz elő lehangoltságot, sőt, akár a szezonális depresszió enyhébb formáját is. Ez az állapot már szeptemberben beállhat, de előfordul, hogy csak októberben, illetve az óraátállítás idején jelentkezik, amikor a világos órák száma látványosan visszaesik. Ősszel ráadásul a szerveztünk igyekszik átállni egyfajta téli üzemmódra és felkészülni a lelassultabb, hidegebb periódusra, ami miatt több pihenésre lehet szükségünk, megnőhet az étvágyunk, és a szénhidrát-, valamint édességfogyasztási igényünk. Mindez pszichésen is változásokat hozhat.

Szálljunk szembe a hiánnyal!

Akármilyen hatással is van ránk, el kell fogadnunk, hogy az ősz, és az azt követő tél megváltozott viszonyokat teremt, ehhez pedig alkalmazkodnunk kell. Nem muszáj azonban teljesen alárendelődnünk a körülményeknek, hiszen néhány hasznos praktikával segíthetünk magunkon, és megelőzhetjük, kezelhetjük a napfényhiány okozta következményeket.

Pótoljuk a D-vitamint étrend-kiegészítőkkel, ugyanis csak táplálkozással nem lehet biztosítani a szervezetünk számára szükséges mennyiséget.
Figyeljünk oda a C-vitamin bevitelre is, amit ebben az időszakban akár meg is növelhetünk.
Fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt, telítetlen zsírsavakat, rostban és jó szénhidrátokban gazdag ételeket. Ezek energiával látnak el és támogatják az immunrendszert.
Szánjunk időt a testmozgásra: a fizikai aktivitás, főleg, ha azt a szabadban, friss levegőn végezzük, serkenti az endorfintermelést, csökkenti a fáradtságot és segíti az alvást.
Próbáljunk minél többet kint lenni, még borús időben is, mert a szórt fény is jótékonyan hat a szervezetre. Ha tehetjük, sétáljunk részben vagy teljes egészében a napi úti céljainkig és haza.
Léteznek speciális fényterápiás lámpák, melyek erős, természetes fényhez hasonló világítást bocsátanak ki. Ezek napi 20–30 perces használata észrevehetően képes javítani a hangulatot, és felturbózni az energiaszintet.
Fontos a rendszeres, de nem túlzott alvásidő is. A fényhiányos hónapokban könnyebben felborulhat a pihenés rendszere, a túlalvást viszont érdemes megelőzni, mert ettől csak még fáradtabbak lehetünk.

Szeretnél többet megtudni a D-vitaminról, és annak megfelelő pótlásáról? Akkor nézd meg ezt a videót is: