„Nem csak munkahelyi abúzus történt” – Csőre Gábor kitálalt a durva igazságról Eszenyi Enikő botrányában!

A színházi szakmát és a közvéleményt is valóságos sokként érte a hír anno. Hat évvel ezelőtt Eszenyi Enikő hatalmas botrány közepette, a munkatársaival szembeni verbális és fizikai abúzus vádjai miatt kényszerült távozni a Vígszínház éléről. Akkor szó sem volt megbánásról, most viszont, hogy a debreceni színház hirtelen visszalépett a közös munkától, rendezőnő tollat ragadott erre reagálva.

Eszenyi Enikő bocsánatot kért a kollégáitól, de igazi bocsánat kérésről beszélhetünk?

Az TV2 stúdiójában megszólaló Csőre Gábor színművész a botrány idején a Vígszínház szakszervezeti vezetője volt, testközelből nézte végig a drámát. Őszintén elmondta, hogy bár ő maga a megbocsátás mellett döntött, teljes mértékben megérti azokat a kollégáit, akiknél kinyílt a bicska a zsebben Eszenyi szavait olvasva.

„Meg lehetne bocsájtani. De nincs értelme megbocsájtani annak, aki nem kér bocsánatot, de valaki szerint ez mérföldkő: hogy ő bocsánatot kért. Bennem is egyébként feltorlódtak nagyon erős gondolatok, és őszintén szólva gondolkodtam azon, hogyan reagáljak erre az egészre. Nem sok időt adtam magamnak: elmondtam a Miatyánkot, és utána reagáltam rá. Én elfogadtam ezt a bocsánatkérést, de hozzáteszem, hogy mindenkinek teljesen saját személyes joga az, hogy erre hogyan reagál, hogy mondattanilag elemzi a bocsánatkérés szövegét, vagy szövegileg a szavakat kapcsolja eseményekhez. Mindenkinek szíve joga, és mindenkinek egyéni döntése. Abban viszont a Lengyel Tamásnak és a Molnár Áronnak tökéletesen igaza van, hogy ez őket felháborítják, hiszen én ennek a szervezeti részében benne voltam. És tudom, hogy nem feltétlenül csak munkával kapcsolatos abúzusok történtek.”

Súlyos vádak: Elhallgatott vizsgálati jelentések

Csőre Gábor szavaiból kiderül, hogy a háttérben sokkal sötétebb dolgok zajlottak, mint amit a nagyközönség láthatott. A színész szerint ráadásul a főváros vezetése pontosan tudta, mi folyik a teátrum falai között, mégis megpróbálták elmaszatolni az ügyet, sőt, a botrány kirobbanásakor felállított vizsgálóbizottság is finoman szólva komolytalan volt. A színész így emlékezett vissza a felháborító részletekre:

„A másik dolog pedig az, hogy a főváros erről pontosan tudott. Most lódított egy nagyot a főpolgármester úr egyébként, amikor azt mondta, hogy nem nevezte ki igazgatónak. De hát ez nem így történt. Ebben az esetben, amikor a kinevezések voltak, illetve a pályázatok, akkor volt három pályázó: Csányi Sándor, Eszenyi Enikő és Rudolf Péter. Én ott voltam magában a szakmai bizottságban is, és minden információval elláttam a főváros vezetését. Mindennel, ami aztán később kiderült. Pontosan tudták, hogy mi történik és a szakmai bizottságban - sehol máshol nem - úgy döntöttek, ahogy egy munkáltató és munkavállaló munkaviszonyában kellene. Mondom példának: ha ti most csináltok itt valamit, bent a főnökötök egy szakmai vizsgálatot folytat le, vagy akármit. De nem így történt. Hanem úgy történt, hogy megszavazták ezt a kinevezést, majd akkora lett a botrány, hogy aztán ő visszalépett, nem pedig leváltották. Visszalépett az igazgatóságtól, és Rudolf Péter lett helyette.”

- tisztázta a botrány körüli körülményeket Csőre Gábor a Mokka műsorában. Arra a kérdésre, hogy miért éppen most, hat év elteltével állt elő Eszenyi a bocsánatkéréssel, Csőre nem kertelt: egyértelműen köze van hozzá annak, hogy Debrecenben most zárt kapukba ütközött. Szerinte a szakmában mindenki mindent tudott, mégis sokan falaztak a rendezőnőnek. Bár a színházi világ végletesen megosztott abban, hogy hiteles-e a bocsánatkérés, a színész szerint a történetnek még koránt sincs vége: a fővárosnak még komoly elszámolnivalója van az eltüntetett és megsemmisített vizsgálati aktákkal kapcsolatban.