Mint írtuk, január 31-én elhunyt a magyar rock and roll királya, Fenyő Miklós: noha lehetett tudni, hogy állapota súlyos, és hetek óta kórházban van, azon a szombat reggelen valóban megrendült az ország a szomorú hír hallatán.

Február 6-án este hatra a Budapesti Showszínház üzemeltetője a budapesti Hősök terére gyertyás megemlékezés szervezett, ahová várnak minden rajongót, aki szerette Fenyő Miklós munkásságát. Az eseményen két dj is zenél: Várkonyi Attila és Rákász Béla. Előveszik a régi, felejthetetlen slágereket, illetve a kevésbé ismert dalok közül is válogatnak.
Összeszedjük a régi nótákat a Hungária első és második korszakából, illetve a szólókarrierjéből, mert voltak neki sikeres szólólemezei is. Mivel nagyon jóban voltunk, tudom, melyek azok a nóták, amelyeket nagyon szeretett, amelyeket kérte, hogy játssza a Retro Rádió. Ez nem koncert, nem promóciós megjelenés, ez egy közös emlékezés, természetesen ingyenes
– mesélte megkeresésünkre a dj.
„Szerencsés pillanatban voltam tinédzser, akkor, amikor ők kezdték. Szegedi vagyok, a városomban a nyári napokon, 1981-ben minden ablakból a Hungária szólt. És minden házibuliban az ő zenéjükre táncoltunk. Ha valaki akkor azt mondja, hogy én leszek a dj, amikor a Hungária fellép a Puskás Arénában és a Dome-ban, nem hiszem el. Még azt sem, hogy Fenyőt élőben láthatom közelről” – emlékezett.
Személyesen a kilencvenes évek közepén ismertem meg, akkor a Juventus Rádió igazgatója voltam. Akkor kerültünk először kapcsolatba a Hungária-koncert kapcsán, 1995-ben. Kaptam egy felkérést, mi voltunk az esemény egyik médiatámogatója. Először, amikor a folyosón szembejött, nem tudtam, hogy magázzam vagy tegezzem... Nem vett rólam tudomást. De innen jutottam el oda, hogy a legutóbbi nagykoncerteken már engem kért fel dj-nek.

Ezt Várkonyi Attila azért tartja nagy dolognak, mert a Hungária zenekarvezetője nem barátkozott könnyen: „Megváltogatta, hogy kivel barátkozik. Nekem is nagyon hosszú utat kellett bejárnom, saját bőrömön tapasztaltam, hogy tartózkodóbb. De szerintem ez rendben volt. Körülötte annyi ember volt és annyi szeretett volna lenni, hogy mindenkivel nem is tudott, se időben, se térben találkozni, barátkozni” – emlékezett.
Nem tudatosan, de kiválasztotta, kiket avat bizalmába. Nem elvek alapján, hanem belülről. Mi nagyon sok szálon kötődtünk, részben munka miatt, voltam fenn nála sokszor, háromhavi rendszerességgel járt be hozzám a Sztársávba. A zenekarral pedig épp most vettünk fel egy nagyon szép emlékműsort, mindenki eljött első szóra.
DJ Dominique büszke rá, hogy Fenyő a bizalmába fogadta, és nála jelentették be a Puskás stadionos és MVM Dome-os koncerteket. Tavaly novemberben pedig volt alkalma újra hosszan beszélgetni vele: „Együtt voltunk a londoni magyar buliban. Én megérkeztem nagyon korán, fél kilencre végeztem, utána a backstage-ben ültük és beszélgettünk, mert Miki csak éjfélkor kezdett. Mentem volna velük Zürichbe, de nekem meg Ausztráliában volt fellépésem... Nagy adománya a sorsnak, hogy abban a négy órában nagyot beszélgethettem vele.”
Fenyő Miklósra emlékező cikksorozatunk első részéből kiderült, miért kellett hazajönnie hirtelen, egy nap alatt a Fenyő családnak az USA-ból, az 1956-os disszidálást követően. A második részben az énekes-dalszerző viharos házasságáról írtunk, a harmadik cikkben, amely szintén a könyvében leírtakon alapul, az Erdős Péterrel való konfliktusát vettük elő – mint ismert, a popcézár és Fenyő elég rossz kapcsolatban voltak két évtizeden át. Dolly pedig egy újabb jó barátot veszített, Kékes Zoltán 2017-es halála után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.