Kevesen jártak be olyan utat, mint a többszörös bajnok táncos. Berci szüleitől rengeteg olyan útravalót kapott, amit felnőtt éveiben jól tudott kamatoztatni. Ráadásul nemrégiben a szerelem is rátalált, hiszen Mihályfi Luca és Hegyes Berci 2024 óta alkotnak egy párt.

Igazi vidéki gyerekkorod volt Martfűn. Hogyan lett a tánc az életed?
Eléggé meghatározó volt az életemben Martfű. Nagyon szerettem ott lakni, mert mindenki ismer mindenkit.
Egy cukrászda van a városban, édesanyámé, így nagyon sok időt töltöttem ott.
Van egy művelődési központ is, ahol annak idején táncórákat hirdettek, és az elején rengeteg lehetőséget biztosított a művelődési ház. Anyukám néptáncolt, keresztanyám még a mai napig is űzi. Innen jött a tánc szeretete.
Említetted édesanyád cukrászdáját. Ez családi vállalkozás volt?
Igen. Anyukám hajadon korában bankban dolgozott, de amikor apukámmal megismerkedett, akkor neki volt már egy ilyen vállalkozása, utána pedig közösen dolgoztak.
Amióta elváltak, mindkettejüknek van külön cukrászdája, nem csappant meg az ez iránti szeretet, hiszen mindketten nagyon szeretnek kreatívak lenni.
Van egy nővérem, és ő sem ebben a szakmában helyezkedett el. Mindig azt mondták nekünk, hogy bármiben támogatnak, csak vállalkozók és cukrászok ne legyünk. Vidéken ez különösen nehezített pálya, hiszen nincs annyi ember, mint a fővárosban. Nagyon minőségiek a kézműves fagylaltjaik és süteményeik, így van olyan ambícióm, hogy nyitok Pesten egy kávézót, ahol az ő termékeiket árulom.
Mennyire viselt meg a szüleid válása?
Tizenhat éves voltam akkor. Amikor szétmentek, a nővéremmel anyukámmal maradtunk, de mindkét szülőmmel jó a kapcsolatom, azonban apukámmal kevesebben találkozom.

Milyen nevelést kaptál a szüleidtől?
A szüleim mindent megadtak, amit tudtak. Igazából anyukámtól kaptam egy útravalót, ami azóta is itt cseng a fülemben.
Azt mondta, hogy ha űrhajós szeretnék lenni, ő abban is támogat úgy, ahogy tőle telik.
Szóval, mindig megvolt az a háttér, hogy ha bármi is történik velem, és nem lesz semmim, akkor is itt lesz a szeretetbeli támogatás. Aztán gimnáziumba már Szentesre jártam, utána pedig jött a Táncművészeti Egyetem.
Anyukád mit szólt, amikor bejelentetted, hogy felköltözöl a fővárosba?
Már gimnáziumba is Szentesre jártam, az első néhány hónapban kollégista voltam, majd egy táncos ismerősömnél laktam, így lényegében tizennégy éves korom óta nem lakom otthon, de igyekszem sűrűn hazajárni. 2020-ban hagytam abba a versenytáncot, és az volt a tervem, hogy kiköltözöm Hongkongba táncot oktatni. Korábban már voltam ott egy-egy hónapot. Ezt persze a világjárvány kettévágta, majd ezt követően érkezett a Magyar Táncsport Szakszövetségtől a Dancing with The Stars-felkérés.
Hogyan érintett, hogy egy csapásra sztárok lettetek?
Vágytam arra, hogy szélesebb körben ismert legyek. Valljuk be, a társastánc sajnos kihalófélben van. Egyre kevesebb fiú választja a táncot, ami nem baj, csak ennek az a lényege, hogy párban kell táncolni.
Azt hittem, ha nagy ambíciókkal állok bele ebbe a történetbe, akkor egy jó példa lehetek a fiatal srácoknak, és újra népszerűvé tehetem a táncot számukra, de sajnos nagyon kevesen vannak.
Sok sztereotípiával néz szembe ma az, aki táncol, ezért is nehezített a pálya.
Pedig ha valamivel lehet csajozni, az a tánc…
Amikor elmentem a barátaimmal bulizni, nem akarták elhinni, hogy sikeres vagyok a lányoknál, pont a tánc miatt. Ráadásul Lucával is a tánc hozott össze, így csak pozitívumokat sorolhatok fel a sport mellett.
Az előző párkapcsolatod után úgy érezted, készen állsz egy új szerelemre?
Már jó néhány hónappal a Dancing előtt véget ért az előző kapcsolatom, és megismertem Lucát a Dancingben. Mire elkezdődött a műsor, én már bőven készen álltam, de úgy éreztem, hogy biztosan nem vagyok elég jó Lucának. Nem volt túl sok önbizalmam.
Addig nem flörtölgettem vele, amíg nem láttam jelét, hogy ennek van értelme, és ő is viszonozná a közeledésemet. Aztán az október 26-ai adást követő stábbuliban elcsattant az első csók, majd a szerkesztők félrehívtak bennünket, és jelezték, hogy ebből előbb-utóbb óriási hírverés lesz.
Mi nem akartuk, hogy ez kitudódjon, ehhez pedig ragaszkodtunk. Amikor nem vett a kamera, akkor loptunk egy-két csókot, amit persze a többi szereplő is látott. Sokat gondolkodom azóta, hogy miért nem nyomott fel senki. Hálás vagyok a TV2-nek, hogy ők is partnerek voltak ebben, és nem kényszerítették ránk.

Beszéltél az önbizalomhiányról. Azt gondolná az ember, hogy egy táncos nem küzd ilyesmivel.
Az elején a táncban sem éreztem olyan jól magam. Anyukám nagyon sokat segített, hogy elhiggyem magamról, hogy tehetséges vagyok. A versenytáncban is vannak „rossz hangok”, hiszen bárki lepontozhat az ízlése szerint. Huszonnégy magyar bajnoki cím után kezdtem azt érezni, hogy valami végre bebetonozza azt az érzést, hogy jó vagyok valamiben.
Lucával már egy ideje összeköltöztetek. A szülei hamar elfogadtak?
Nagyon! Kicsit izgultam az első bemutatáskor, de aztán rájöttem, hogy a világ leglazább szülei.
Nagyon megkedveltek.
Én is őket! Sőt, Luca és az anyukám is nagyon jóba lettek.
Hogy érzed, Luca lesz a végállomás?
Nagyon is azt érzem, hogy Luca az igazi! Nincsen további ambícióm. A koromból adódóan sokszor felhozzák a gyerektémát, de szerintem manapság ez nem korhoz kötött.
Lucánál egyáltalán nincs terítéken, de még nálam sem, egyelőre még szeretnénk a karrierünkkel foglalkozni.
Olyan jól elvagyok vele, és szeretem, ennek a harmóniának pedig a tisztelet az alapja. Inspirál engem a táncban, én pedig őt a zenében, tudunk együtt dolgozni. Év elejétől pedig közös vállalkozást indítunk, de mindketten maradunk a saját kaptafánknál, csak egy fedél alatt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.