Zalatnay Cini vallomása: „Ha 1969-ben nem parancsolnak haza, talán már nem élnék…”

Zalatnay Cini nem véletlenül lesz jelen a Magyar Zene Házában október 28-án kedden, 19 órától kezdődő filmvetítésen, hiszen személyesen is volt szerencséje ismerni a dokumentumfilm főszereplőjét, Janis Joplint. Zalatnay Cini és az amerikai rock- és blues-énekesnő, zeneszerző, gyakorlatilag egy baráti társaságba jártak a londoni éjszakába, ahol főként a legendás The Speakeasy Clubban ütötték agyon az időt és a szürkeállományukat az olyan legendák, mint Jimi Hendrix, Tina Turner, Tom Jones, Joe Cocker, vagy éppen a már említett Janis Joplin. A magyar énekesnő 1967 és 1969 között egy lemezszerződéssel a zsebében élt és dolgozott a világsztárok között Sarolta Red művésznéven, vagyis ő volt az első beat baby, aki a vasfüggöny mögül érkezett, hogy meghódítsa a világot.

Zalatnay Cini: „Jannist például soha nem láttam józanul, vagy tisztán”

Zalatnay Sarolta tehát sokat látott és hallott, így a Janis: A Janis Joplin-sztori című, 2015-ben forgatott életrajzi mű vetítése utánra, aligha lehetett volna autentikusabb beszélgetőpartnert találni nála. Az énekesnő, most a Borsnak idézte fel az 1970. október 4-én drogtúladagolásban elhunyt, érces hangú énekesnőhöz fűződő emlékeit. „Személyesen ismerhettem Janis Joplint, akivel gyakorlatilag egy társaságba tartoztunk abban a két évben, amíg Londonban éltem. Szinte mindennapos vendégek voltunk a legendás londoni klubok valamelyikében és mindkettőnk törzshelye volt a Margaret Street 48. alatt található Speakeasy, ahol hajnalig folyt a jammelés és ahol úgy váltották egymást a világsztárok a színpadon, mint Jimi Hendrix a barátnőit.

„Jannist például soha nem láttam józanul vagy tisztán. A retinámba égett a kép, amint letesz egy vagy két üveg whiskyt a zongorára és énekelni kezd. A koncert addig tartott, amíg lassan, vagy gyorsan el nem szopogatta a tervezett mennyiséget” – kezdte a Borsnak Zalatnay Cini, aki több szempontból is amolyan csodabogárnak számított a londoni éjszakában.

„Nagy volt a kísértés, hiszen mindenki csinálta körülöttem...”

„Az az igazság, hogy én igazi különc voltam abban a közegben. Én voltam az az akcentussal beszélő komcsi csaj, aki miniben járt, seprű-szerű műszempilla alól pislogtam rájuk és közben velük, vagy nekik énekeltem a saját slágereiket. Jenisnek nagyon tetszett, ahogyan a Mercedes Benz című slágerét toltam, ami ma is a repertoárom szerves részét képezi” – idézte fel az énekesnő, aki mint mondja, gyermekkori műtétei miatt nem esett ugyanabba a hibába, mint az említett Janis Joplin, vagy éppen Jimi Hendrix, akik mindketten 27 évesen haltak meg drogmámorban. „Hogy miért tudtam nemet mondani a kábítószerekre?”

„Ugyanis akkoriban éterrel altattak, ami rettenetes emlékként kísértett engem. Féltem ettől a furcsa állapottól és semmi kedvem sem volt újraélni valamilyen más szer hatása alatt. Nagy volt a kísértés, hiszen mindenki csinálta körülöttem. Talán, ha tovább maradok Angliában… Mondjuk ki: Ha 1969-ben nem parancsolnak haza, talán már nem élnék…” – tett megdöbbentő kijelentést Zalatnay Cini, aki mint ismeretes, a kommunista prominensek parancsára, vagyis inkább zsarolásának engedve döntött úgy akkoriban, hogy hazatér Magyarországra. Cini végül hazahozta a Londonban felszedett tapasztalatait és azon volt, hogy meg is mutassa azt a '70-es évek magyar közönségének. Stílusához sokat kölcsönzött Jannis Joplintól is, aki maga volt a „virággyerekek” megtestesítője, a hippi életérzés ősanyja. Az énekesnő hozzátette, néha úgy érzi, mindaz, ami vele történt, nem volt több, mint egy korszakot bemutató mozifilm, melyet ő a rendező mellől és a kamera mögül, élőben nézhetett végig.