„Nincs olyan buli, amin ne idéznénk fel az emlékét” – Elhunyt társukat gyászolják az Irigy Hónaljmirigy tagjai

Napra pontosan 6 évvel ezelőtt, 2019. július 7-én tragikus hír rázta meg a magyar zenei világot. Életének 54. évében elhunyt Ambrus Zoltán, az Irigy Hónaljmirigy egyik alapítótagja. 

AZ IHM zenekar akkor a következő sorok kíséretében búcsúzott a Facebookon Zolitól:

„Nyugodj békében Zoli! Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a mai napon életének 54. évében, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Ambrus Zoltán, az Irigy Hónaljmirigy együttes örökös tagja. Nincsenek szavaink, csak a mérhetetlen fájdalom és a gyász. A család kérésére további információt nem kívánunk közölni, ezért kérünk mindenkit – elsősorban a média munkatársait –, hogy ezt tartsák tiszteletben! Köszönjük a megértést” – írták.

Az Irigy Hónaljmirigy tagjai nem feledik Ambrus Zoltánt

Bár azóta sok víz lefolyt azon a bizonyos Dunán, az Irigy Hónaljmirigy tagjai máig nem feledik a gyors lefolyású betegség következtében elhunyt zenész emlékét. Érthető, hogy Ambrus Zoltán halála ennyire megrázta őket, hiszen a 35. jubileumára készülő zenekar olyan, mint egy igazi nagy család.

A Bors elérte a szomorú évforduló kapcsán Sipos Tomit, az IHM oszlopos tagját, aki elmondta, hiába telt el 6 esztendő a tragédia óta, Zolit a mai napig nem feledik.

„Nincs olyan buli, amin ne idéznénk fel az emlékét. Gyakran eszünkbe jut a fiúkkal, hogy egy adott helyzetben Zoli hogyan viselkedne, mit mondana. A szomorúság és a fájdalom része mára kikopott az emlékezésből, maradtak inkább a szívmelengető, vicces emlékek. Sőt, a koncerteken egy filmet is le szoktunk játszani Zoliról, amit már jól ismerhetnek azok a rajongók, akik gyakran eljönnek a bulinkra” – mondta a Borsnak Sipos Tomi.

Ambrus Zoltán halála: Súlyos baleset törte ketté a karrierjét

Ambrus Zoltán a kezdetektől, 1990-től volt tagja az Irigy Hónaljmirigy nevű zenekarnak. Karrierje 2005-ben, egy decemberi napon tört meg, amikor autóbalesetet szenvedett. Koponyasérülése következményeképpen károsodott az agy beszéd- és mozgásközpontja.

A baleset után hónapokig tartó rehabilitáció következett, ami egy nagyon hosszú, közel tíz éven át tartó depressziós időszakba torkollt. Ambrus nem tudta feldolgozni, hogy mozgásközpontja sérülése miatt nem tud úgy játszani a hangszerén, mint régen. A házassága zátonyra futott, a lakását elvesztette, alkalmi munkákból élt. Az Irigy Hónaljmirigy tagjai azonban sosem engedték el a kezét. Zenészkörökben azt pletykálják, hogy bár Zoli 2011-ben kivált a zenekarból, társai mindvégig támogatták. Az Irigy Hónaljmirigy minden egyes fellépéséből gázsit kapott.

„Elment ő is, ami a mi korosztályunknak komoly, ijesztő jelzés. Zoli jóval fiatalabb nálam. Ha egy fiatal meghal, az megviseli az olyan öreget, mint én” – mondta akkor Nagy Feró megrendülten a Borsnak. 

„Ilyenkor az embernek összeszorul a szíve. Minden halálesetben ki­csit magunkat sajnáljuk. Azt mondjuk, örökké hiányozni fog, és igen, ez így van. Hozzászoktunk, hogy ő van, és most üres a helye. Ez pokolian szívszorító. Zoli olyan volt, mint az egész Irigy Hónaljmirigy, rendkívül vidám, bolondozós, mint a zenekar. Ebben hasonlítanak ránk, ezért is állnak különösen közel a szívünkhöz. Sokszor voltam velük együtt, találkoztunk fellépéseken. Szeretem az ilyen »bolond« arcokat. Az ember nem tud beletörődni, nem tud mit kezdeni a halállal. Ha lenne hitünk, hogy innen van átmenet egy másik világba, könnyebb lenne feldolgozni. Az, hogy nincs, azt nem lehet! De művész volt, és így nagyon sok minden megmarad belőle. Sokat tanultunk tőle, amit adunk tovább, csak már nem fogunk emlékezni, hogy kitől tanultuk. De így velünk marad örökre” – tette hozzá Feró.