Egy nap alatt eltűnt életek – Ezek Európa leghíresebb szellemvárosai

Egy-egy település elnéptelenedése mögött hirtelen bekövetkező, vagy fokozatosan kialakuló törések állnak, melyek ellehetetlenítik a mindennapi élet feltételeit. Háborúk, regionális villongások, járványok, természeti katasztrófák, iparágak összeomlása, vagy erőforrások kimerülése miatt korábban nyüzsgő falvak, városok válnak szellemvárossá.

• Mi vezet egy város eltűnéséhez? Háború, katasztrófa, politika, és gazdasági összeomlás.
• Ami megmaradt: elhagyott épületek, egyetlen pillanatban megdermedt mindennapok nyomai.
• Mai szerepük: történelmi mementók és különleges úti célok.

Hogy lesz egy településből szellemváros?

Az ott élők – jó esetben – elköltöznek, más helyeken a lakosságot kitelepítik, vagy meghalnak. Az épületek funkciójukat veszítik, az infrastruktúra fenntarthatatlanná válik. A tereket, utcákat, épületeket pedig szép lassan visszahódítja a természet. Ami megmarad, az egy pillanatba dermedt múlt: halott városok, amelyek mégis történelmük nyomait őrzik. Legtöbbjükből idővel turisztikai nevezetesség válik. Cikkünkben a történelem leghíresebb szellemvárosai közül válogattunk.

Pripjaty, Ukrajna

A belarusz-ukrán határ közelében fekvő ukrán iparváros nevét akkor ismerte meg a világ, amikor 1986-ban a csernobili atomerőmű 4-es blokkja felrobbant. A tragédia helyszínétől alig 3 kilométerre fekvő Pripjatyban éltek az atomerőmű dolgozói és családjaik, akiket a baleset utáni napon evakuáltak. A megengedettnél magasabb sugárzás miatt máig nem költözhetnek vissza a városba az emberek, azonban katasztrófaturisták számára már kínálnak vezetett túrákat az úgy nevezett 30 km-es zóna területére.

Kayaköy, Törökország

A Muğla tartományban, Fethiyétől délre fekvő falu 1923-ban még 25 ezer görög származású lakosnak adott otthont. A település számtalan házzal, két keresztény templommal, 14 kápolnával és 2 iskolával büszkélkedett egészen a török függetlenségi háborúig (1919-23). Törökország győzelme után lakosságcsere zajlott a két ország között: több mint egy millió Törökországban élő görögnek és fél millió Görögországban élő töröknek kellet elhagynia az otthonát. Kayaköyt sosem telepítették be újra, ráadásul 1957-ben egy földrengés is sújtotta az elnéptelenedett falut, amelyet ma turisztikai céllal hasznosítanak.

Craco, Olaszország

Az olaszországi Basilicata régióban található festői panorámájú Cracot a XI-XII. század óta lakták,  azonban 1963-ban egy infrastrukturális, csatorna és vízrendszeri munkálatok által okozott földcsuszamlás miatt a lakosságot kitelepítették. 1980-ban az irpiniai földrengés tett végleg pontot a kisváros sorsára, amelynek következtében Craco véglegesen elnéptelenedett. Egykori lakóit a közeli Craco Peschierába költöztették, míg a szellemváros manapság filmforgatások helyszíneként ismert. 2004-ben itt forgatták Mel Gibson Passió című filmjét.

Aghdam, Azerbajdzsán

A XVIII. században alapított város az első hegyi-karabahi háború előtt (1988-94) közismert volt vaj-, bor- és pálinkagyártásáról, emellett gép- és selyemgyár is működött itt, repülőtere és két vasútállomása is volt. Lakossága ekkor több mint 28 ezer volt. Az örményekkel vívott etnikai és területi harcok miatt azonban a lakosság végül elmenekült, az örmények pedig kifosztották az elnéptelenedett várost. 2020-ban került vissza végül Azerbajdzsánhoz, 2022 óta pedig turisztikai céllal hasznosítják. 

Varószia, Ciprus

Famagusta szélén, a sziget keleti partjainál található Varószia (Varosha), amely de jure Ciprushoz tartozik ugyan, 1974 óta azonban – lezárt katonai területként – az Észak-ciprusi Török Köztársaság uralja. A város az 1960-as, 70-es években vált kedvelt nyári üdülőhellyé, ahol egyre-másra épültek a szállodák, apartmanok. 1974. augusztusában végül elfoglalta a török hadsereg, a lakosságot evakuálták, a terület köré pedig falat emeltek, így lett Varósziából, a török Marasból a világ egyik leghíresebb szellemvárosa, amelyet elzártsága okán még a fosztogatók sem mertek megközelíteni.

Nézz videót más szellemvárosokról is:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: