Vérfagyasztó titok a múltból: így lett a milliomosok nyaralóhelyéből hátborzongató szellemváros

A hátborzongató szellemváros, ahol egykor a világ elitje nyaralt. A reggeli kávék ott maradtak az asztalon, a törölközők a szárítón, és a város egyszer csak elnémult. Ez Famagusta története – Ciprus egyik legfényesebb csillagáé, ami mára fájdalmas mementóvá vált.

A hátborzongató szellemváros sötét titka: ettől eláll a lélegzeted

Cipruson a turisták leginkább a sziget déli részét látogatják. Kevesen merészkednek a törökök által megszállt Észak-Ciprusra. Itt található Varosha, Ciprus hátborzongató szellemvárosa Famagusta külvárosában.

Ciprusi Riviéra

Tágas szállodák, pálmafás sétányok, hangulatos kávézók és nyüzsgő éjszakai élet jellemezte a városrészt. Olyan hírességek töltötték itt a nyarukat, mint Elizabeth Taylor, Richard Burton vagy Brigitte Bardot. A tengerparti Varosha szellemvárosát egyszerűen csak Ciprus Riviérájaként emlegették. Famagusta lakossága ekkoriban meghaladta a 39 ezret, évente mintegy 700 000 látogató fordult meg itt. Gondolj csak bele: akkoriban a sziget 100 szállodájából 45 Famagustában működött. Itt volt a fő kikötő, virágzott a turizmus, és pezsgő kulturális élet jellemezte.

Megszűnt az élet, amikor megállt az idő

1974. augusztus 14-én azonban a török hadsereg inváziója elérte Famagustát is. A város görög ciprusi lakóinak menekülniük kellett, hátrahagyva otthonaikat, emlékeiket és az egész életüket. A lakosság – több mint 40 ezer ember – egyik napról a másikra vált menekültté saját hazájában. A megszállás következtében Famagusta jelentős része, különösen a Varosha nevű modern tengerparti negyed, hermetikusan le lett zárva. 

Egy hátborzongató szellemváros

Aki ma végigsétál Famagusta elzárt része mellett, a rozsdás kerítések mögött omladozó hotelszörnyeket és elhagyott éttermeket lát. Jan-Olof Bengtsson svéd újságíró 1977-es látogatása után így írta le az élményt:

„Az aszfalt megrepedezett, a járdákon bokrok nőnek. A reggelizőasztalok még mindig meg vannak terítve, a ruhák száradnak, és a lámpák égnek. Varosha egy szellemváros.”

A romok között csak patkányok, kígyók és vadállatok mozognak. A házakat lassan visszahódítja a természet, miközben a város lakói az ország más részein várnak a visszatérés lehetőségére, immár több mint 50 éve.

Biciklivel a múltban

2020-ban Varosha egy részét újra megnyitották a látogatók előtt. Igaz, csak két fő utcát lehet bejárni, és az épületekbe belépni tilos, mivel életveszélyesek. De ez is elég volt ahhoz, hogy a turisták kíváncsisága felébredjen. Kerékpárt lehet bérelni, ami erősen ajánlott, ha nem akarsz végig gyalogolni a nyomasztó, de lenyűgöző utcákon. Láthatod a régi 7UP és Coca-Cola reklámokat, az egykori Arcadian Hotel omladozó falait, és a „New Smokey Joe’s” étterem neonját, ami már csak emlék. A központi részeken hatalmas kerítések mögött most is zajlik valami – építkezés vagy titkolt bontás? Ki tudja. A terület jövője nem világos.

A múlt nyomai

A házak homlokzatán még látszanak a harcok nyomai: rakétanyomok, betörött ablakok, ledőlt falak. Varosha valóban harctér volt egykor. Közben a város továbbra is politikai viták kereszttüzében áll. Az ENSZ több határozatban is követelte Varosha visszaadását az eredeti görög ciprusi lakosoknak, de Törökország évtizedek óta figyelmen kívül hagyja ezeket. Európa ugyan szolidaritását fejezte ki, de igazi áttörés máig nem történt.

Élmény vagy emlékmű?

Ma Varosha egy különleges hely. Turistalátványosság, hátborzongató szellemváros, történelmi mementó és politikai szimbólum egyszerre. A látogatók gyakran vegyes érzésekkel távoznak, egyszerre lenyűgözi és nyomasztja őket a látvány. Az egész olyan, mintha megállt volna az idő.

Nézd meg, hogy fest a szellemváros: