A vulkanikus sziget 150 millió éve ékeskedik az Adriai-tengerben, 1951-ben pedig a természeti világörökség részévé választották, tehát védett státuszt élvez.

Hogyan fest?

A sziget fekete vulkanikus kőzetből, diabáz-ból épül fel. Nem egy nagy sziget, hossza 300, szélessége pedig mindössze 150 méter, azonban a part menti sziklák, a kristálytiszta víz és a zöldellő növényzet egyaránt varázslatossá teszi ezt a helyet. Különlegességei még érdekes, mohos kőmedencéi, amelyek a nagyobb esőzések után vízzel telnek meg.

Brusnik sziget az Adriai-tengeren Forrás: Shutterstock

Hogyan juthatok el?

Nem hiába ismeretlen sok-sok embernek ez a kis csoda, hiszen lakatlan, az odajutás pedig nem annyira egyszerű. Egy másik szigetről, Visről lehet megközelíteni, amely maga is több órányi kompútra a dalmát partoktól fekszik az Adriai-tengerben. Komiža-ból indul a 23 kilométerre fekvő Brusnikra járat de csak a legkedvezőbb időjárási körülmények között, mivel csak egy öböl van a szigeten, ahol biztonságosan kiköthet a hajó. Úgy éri meg igazán a látogatás, ha a mellette lévő, nagyobb szigetet, Svetac-ot is meglátogatjuk.

Brusnik és Svetac egymás mellett Forrás: Shutterstock

Növényzete, élővilága

Brusnik élővilága különleges. A növények száma bár korlátozott, de azok, amelyek itt találhatóak, nagyon egyediek. A szigetet elsősorban sziklás területek borítják, melyek nem teszik lehetővé a bőséges növényzet kialakulását, azonban néhány kitartó faj képes alkalmazkodni a környezethez.

A Dubrovačka zečina, azaz a dubrovniki imola őshonos virágfajta, amely, ahogy a neve is mutatja Dubrovnik környékén is megtalálható. Emellett a brusniki kapribogyók is fellelhetők itt, amelyek a dalmát konyha szerves részét képezik.

Dubrovačka zečina (Centaurea ragusina), azaz dubrovniki imola Forrás: Shutterstock

Bár Brusnik száraz területe nem a legideálisabb hely az állatvilág számára, azért itt is találhatunk néhány cukiságot. A sziget körülbelül 80 madárfajnak ad otthont, köztük a fészkelő tengeri madaraknak - mint például a seregélyek és a sirályok -, amelyek kihasználják a sziget sziklás partjait a fészkeléshez és a táplálkozáshoz. Emellett a brusniki faligyík (Podarcis melisellensis) is endemikus faj itt.

Ha ez a beszámoló kíváncsivá tett titeket, akkor mindenképp látogassatok el a szigetre, de addig egy kis ízelítőnek nézzetek bele a következő videóba!

(Forrás: total-croatia-news.com)

Ez a horvát sziget igazi kuriózum