A következő telihold május 16-ára, hétfőre esik, de egy ritkább jelenséget is megfigyelhetünk aznap hajnalban. Teljes holdfogyatkozás kezdődik, amit hazánkból is láthatunk holdnyugta előtt részleges holdfogyatkozásként, írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
De mi is az a holdfogyatkozás, és miért tűnik ilyen misztikus jelenségnek? A Föld Nap körüli keringése során egy év alatt többször kerül éppen a Hold és csillagunk közé. Ilyenkor figyelhetjük meg teljes pompájában a teliholdat. Ez mégsem okoz fogyatkozást, mivel a Hold Föld körüli pályája nem esik a Föld keringési síkjába, azzal kis szöget zár be, vagyis a telihold kevéssel ugyan, de a Föld által vetett árnyék alá vagy épp fölé kerül. Időről időre azonban központi csillagunktól a Föld középpontján keresztül húzott képzeletbeli egyenes éppen a Hold felé mutat, az égitestek ilyenkor pontosan egy síkba esnek. Ekkor következik be a holdfogyatkozás.
Hogyan figyeljük meg a holdfogyatkozásokat? Szerencsére nincs szükségünk speciális felszerelésre, szemben a napfogyatkozás megfigyelésével. Elég, ha feltekintünk az égre. Könnyű lesz megtalálni, a telihold lesz a legfényesebben tündöklő égitest. Május 16-án, közép-európai idő (nyári időszámítás) szerint hajnali 4:27-kor figyelhetjük meg (2:27 UT) a részleges fogyatkozási fázis kezdetét, érdemes tehát korán kelni. A jelenségre a maga teljességében 5:29–6:11-6:53 óra között kerül sor, ez azonban legnagyobb sajnálatunkra hazánkból már nem lesz látható, a Hold 5:07-kor lenyugszik a nyugati-délnyugati horizonton.
Mire is számítsunk a megfigyelésnél? Egy sok körülménnyel nehezített, de annál egzotikusabb jelenséget láthatunk. A részleges fázis kezdetén Holdunk már csak 5 fokkal tartózkodik a horizont fölött. Átellenben, a hajnali keleti égen a Vénusz és a Jupiter még fényesen tündököl, de már csak a legfényesebb csillagok látszanak. Nem nehéz geometriailag elképzelnünk, hogy holdfogyatkozáskor, amikor a Hold éppen lenyugszik, a Nap felkel az ég átellenes oldalán. Azért van ez így, mert egy egyenesbe esik a Nap, a Föld és a Hold. Így mire a Hold horizontközelbe ér, az eget már a kelni készülő Nap fénye varázsolja világosra. A jelenség csak teljesen szabad délnyugati látóhatár mellett figyelhető meg. Binokulárban és kis távcsőben azonban mindenképpen megkapó látvány lesz az egyre nagyobb fázist öltő fogyatkozási holdsarló, ahogy a horizont tereptárgyai fölött lebeg.
Tudtad? A napfogyatkozás a gyakoribb
A Nap, a Föld és a Hold alkotta rendszerben a fogyatkozások nem is olyan ritkák, mint hinnénk. Kevesen tudják, hogy napfogyatkozásból például több van, mint holdfogyatkozásból. Sajnos azonban ritkábban lehetünk tanúi ennek a különleges égi jelenségnek, mivel a Hold Földre vetített árnyéka jelentősen kisebb, ezért bolygónk felszínén csupán egy keskeny sávban figyelhető meg teljes mértékben. Nem csoda, hogy a napfogyatkozás népszerűbb, mert vitán felül sokkal látványosabb, ahogyan a Hold korongja eltakarja éltető csillagunkat, alkonyati félhomályba borítva a tájat.
A Hold fogyatkozása kevésbé drámai, ugyanakkor sokkal nagyobb területen észlelhető, a teljes holdfogyatkozás is szinte a fél világon, mivel a Föld árnyéka képes égi kísérőnket teljesen beborítani. Ezért láthatunk akár minden évben teljes holdfogyatkozást. Vagyis csak láthatnánk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.