7 érdekesség a Húsvét-szigetről

moai
PUBLIKÁLÁS: 2022. április 16. 09:03
Honnan kapta a nevét és miről híres a Húsvét-sziget? És azt tudtad, hogy a híres moai kőszobrok fejeinek a föld alatt testük is van? Íme néhány érdekesség erről a rejtélyes szigetről.
Gáll Franciska

1. A Húsvét-sziget területe 163,6 négyzetkilométert fed le a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén. A vulkanikus, lakott sziget olyan távol van mindenféle más lakott szárazföldtől, hogy a világ legtávolabbi földdarabjának tartják.

A Húsvét szigetet ma 4000 ember lakja és évente 100 000 turista látogatja meg Forrás: Pixabay/SOFCOR

A távolságokat bizonyítja, hogy a legközelebbi lakott település tőle 2092 km-re északnyugatra van, a Pitcairn-szigeteken. Dél-Amerika legközelebbi pontja a chilei Punta Lavapié nevű földnyelv 3600 kilométerre délkeleten. Néprajzilag Polinézia része, nemzetközi jogilag pedig Chile tartománya 1888 óta.

2. A sziget a nevét Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel, azonban a helyiek a mai napig az ősi nyelven, Rapa Nui-nak hívják, de ezt az elnevezést is polinéziai tengerészek adták a szigetnek a 19. században.

A Rano Kau egy kihalt vulkán a szigeten, amely 324 méter tengerszint feletti magasságban fekszik Forrás: Pixabay/SOFCOR

3. A Húsvét-sziget a közel 900 óriás kőfigurájáról (moai) híres, amelyek sok évszázados múltra tekintenek vissza. A fejet és törzset formázó kőtömbök átlagosan 4-5 méter magasak és súlyuk a 14 tonnát is elérheti. A legnagyobb, sziklából összerakott, ám befejezetlen szobor 21,6 méter magas és 150 tonnánál is többet nyom. Ezeknek az emlékműveknek az építése és a szigeten való mozgatása jelentős erőfeszítéseket kívánt meg, de senki sem tudja pontosan, hogy a rapanui nép miért vállalkozott ilyen feladatra.

A szigeten több mint 900 szobor található Forrás: Pixabay/Sofcor

A legtöbb tudós azt gyanítja, hogy a szobrokat az ősök, a főnökök vagy más fontos személyiségek tiszteletére alkották, azonban a szigeten nem létezik írásos történelmi dokumentum ezzel kapcsolatban, ezért sokan csak találgatni tudnak. A szobrok többségét tufából, vörös lávából, bazaltból vagy trachitból készítették zömében 1250 és 1500 között.

4. A polinéz őslakosok a rapanuik a 8–9. század környékén érkeztek a szigetre. Sűrű erdők, megművelésre váró földterületek és gazdálkodáshoz tökéletes éghajlat várta őket. Zöldséget, gyümölcsöt termesztettek, halásztak, szobrokat faragtak, és a törzsek cserekereskedelmet folytattak egymás között. A jólétben gyarapodó őslakók egyre nehezebben fértek meg egymás mellett a szigeten.

A szigeten ma már újra virágzik a növény- és állattenyésztés Forrás: Pixabay/GregSabin

Miután minden fát kivágtak, ellehetetlenítették a nyílt vízi halászatot és az utazást, ugyanis nem volt többé miből hajót építeni. A túlnépesedés belső háborúkhoz vezetett, és a viszálykodó őslakosok a moaikat sem kímélték, egymás után döntötték le őket, azt remélve, hogy így megfosztják őket a varázserejüktől.

5. A szobroknak a föld alatt teste is van, a szigeten dolgozó kutatók az utóbbi években már több monolitot is kiemeltek a földből, és az ezt dokumentáló fotókon, valamint az 1950-es években kiásott moaikról készült felvételeken jól látható, hogy milyenek is ezek a lenyűgöző szobrok teljes valójukban.

6. A sziget legfontosabb növénye, a mára már teljesen eltűnt jubaea pálma volt. A barlangokban talált néhány példány mindegyikét rágcsálók rágták meg, így azok terméketlenné váltak, és a fiatal hajtások megrágása megakadályozta az erdők megújulását.

A chilei jubaea (mézpálma) a rágcsálók miatt mára teljesen eltűnt a szigetről Forrás: AFP/Jean-Claude Malausa / Biosphoto/Jean-Claude Malausa

7. A szigetnek körübelül 4000 állandó lakosa van, és évente 100 000 turista keresi fel. Korábban már írtunk róla, hogy a legtöbben februárban utaznak ide, mert akkor tartják a Tapati fesztivált.

A Tapati fesztivált minden évben februárban rendezik meg Forrás: AFP/Gregory Boissy

A helyiek autentikus zenével és tánccal, lóversenyekkel, kenuversennyel, tánccsoportok versenyeivel készülnek, továbbá az ünnep elengedhetetlen része a frenetikus banánfa törzs-szánon csúszás (Haka Pei), amit meztelen polinéz férfiak mutatnak be.

Források: history.com, smithsonianmag.com, nationalgeographic.com, mult-kor.hu

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.