A japán gasztronómiai hívei pontosan tudják, hogy sehol a világon nincs annyi tematikus étterem, bár és kávézó, mint Tokióban. Japán cukiság-negyede, a kawaii kultúra központja a Harajuku kerületben van, ahol a streetfoodot szinte minden sarkon loliták és anime-karakterek árulják, a szusink mellé pedig színes kiegészítőket vehetünk.
Az állatbarátok is magukra találnak itt, létezik ugyanis cica, kutya, sőt, még süni tematikájú kávézó is, ahol cuki kisállatok segítenek a felgyülemlett napi feszültség leküzdésében. Aztán a metropolisz vöröslámpás negyedében áll a Robot Étterem, ahol robot-behemótok küzdenek meg egymással lézerfegyverekkel, miközben filmhősöknek öltözött nők táncolnak körülöttük. Egy ízlésnek és vérmérsékletnek megfelelő tematikus éttermet vagy kávézót tehát mindenképpen muszáj kipróbálni valahol Tokióban!
A japánok egyik kedvenc nasija a tako tamago, ami végeredményben egy kisebbfajta polip, amelyet pálcára szúrva tálalnak, és amelynek főtt tojás van a fejében – a turisták általában nem is értik, hogy kerül az oda. Érdemes ugyanakkor végigenni az új kaiszekit is, ami a hagyományos japán konyha ételeinek többfogásos kóstolója, mindig szezonális hozzávalókból elkészítve.
Ezt az élményt a vegáknak sem kell kihagyniuk, a kaiszekinek ugyanis vegetáriánus – egészen pontosan: zen buddhista – változata is van, sodzsin rori vagy fúcsa rori néven érdemes rákérdezni a kaiseki-éttermekben. Aki pedig épp nem akar sokat költeni, az bátran élvezze ki a szuper ramen-automaták előnyeit: Japán az automaták országa, és ramenből is szuper friss kínálatuk van, egyenesen a falból, fillérekért!
A tenger gyümölcseiért rajongó ínyenceknek kötelező ellátogatni a Cukidzsi halpiacra, ami a világ legnagyobb, friss halakat értékesítő kereskedelmi központja. Igen, jóval több mint piac, hiszen éttermek, büfék és egyéb vásárok is vannak a Cukidzsi területén, ahol naponta 1600 tonna tengeri élőlény cserél gazdát, aki pedig időben regisztrál, akár még a reggel 5-ös tonhal-árverésen is részt vehet.
Tokió a világ egyik legdrágább városa, de gondos tervezéssel nem kell, hogy feltétlenül kiürüljön a tárcánk (japán egyébként is kimondottan készpénz-központú ország). A kapszulahotel lényege, hogy az ember a holmiját a közösségi terek zárt széfjeiben helyezi el, valamint a tisztálkodást is patyolattiszta, közös helyiségekben végzi, és csupán egy aprócska – egyesek szerint koporsóra emlékeztető – ágyat kap, amin épp csak ki tud nyújtózni.
Egy-egy ilyen kapszulaszállás mindössze 25-50 dollár egy éjszakára, ami negyede, ötöde a megszokott tokiói szállodai szobaáraknak: igen gyakran a környező gyárak munkásaival is találkozunk ezeken a helyszíneken, akik épp lekésték az utolsó vonatot hazafelé. Figyelem, a kapszulahotel klausztrofóbiásoknak nem ajánlott, vagy talán pont azért, hogy legnagyobb félelmüket is legyőzhessék!
Nem, nem a szumó, Tokióban a baseball az a sport, ami Európában a foci. Azzal a különbséggel, hogy huligánoknak itt nyoma nincs, igazi családi eseményről van szó, ahol a legkisebbek is biztonságban vannak az első perctől az utolsóig. Aki a japán fővárosban egy baseball-meccsre látogat, az igazi közösségi eseményen vesz részt, ahol az emberek boldogan ünnepelnek, táncolnak, énekelnek és piknikeznek szurkolás közben.
A nyári olimpiai játékokon idén a baseball is jelen lesz, ami elsősorban a helyiek fanatizmusának köszönhető. Ha tavasszal vagy ősszel Tokióban jár, mindenképpen érdemes megmerítkezni az élményben, egészen biztosan felejthetetlen lesz.
A japánok többsége nem sok száz ember – és pláne nem idegenek előtt – énekli el kedvenc slágereit profi kísérettel,: ehhez túlzottan is szemérmesek. A tokiói karaoke-bárokban sok-sok apró, 2-3 vagy 4-5 személyes fülke van, ahol az embert kizárólag az hallja éneklés közben, akit magával vitt a szórakozóhelyre. Van ennél tökéletesebb alkalom arra, hogy a félénkebbek is kipróbálják a karaoke örömeit?!
Nem kell ahhoz csúcsfogyasztónak lenni, hogy az ember elképzelje, mi mindent venne Tokióban. A japán fővárosban minden és bármi kapható, ami az európai ember számára a legvadabb fantázia terméke csupán.
Rengeteg bazár, garázsvásár, antikvárium és diszkont van a városban, a Don Quijote például egyenesen áfamentes bevásárlóközpont, ahol a 100 éves képeskönyvek mellett gyerekjátékok és bizarr szexuális segédeszközök is megbújnak, és ahol állítólag órákra el lehet veszni. Aztán ott van az Akihabara is, Tokió anime- és manga-őrültjeinek imádott kegyhelye. A jó tanács a rutinos "japánosoktól" mindig az, hogy akkora bőrönddel induljunk Tokióba, amiben legalább kétszer annyi holmi elfér, mint amennyit magunkkal vittünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.