Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói egy építkezéshez kapcsolódó terepfelmérés kapcsán bukkantak rá egy kancsóban eltemetett baba maradványaira, akit az i. e. 4. évezredben temethettek egy sekély gödörben, körülbelül tíz méterrel az utca szintje alatt - derül ki a smithsonianmag.com cikkéből.
Már a bronzkortól kezdve rendszeresen temettek el babákat agyagedényben, és ez a gyakorlat egészen a 20. századig folytatódott, de a tudósok továbbra sem tudják, mi lehetett az eljárás célja. Lehet, hogy egyszerű praktikus okokra kell gondolnunk, vagyis arra, hogy szükségét érezték, hogy még halálukban is óvják a törékeny testeket a környezettől, de az is lehet, hogy spirituális magyarázatok is állnak a háttérben.
Ezek szerint például a korsó az anyaméh szimbóluma lehet, így utalás arra, hogy a gyakran a ház alá temetett baba a Földanya méhében találhat új védelemre, vagy az édesanyja ily módon terjesztheti ki rá a védelmét. Talán a halott gyermek anyjának azt a vágyát testesíti meg, hogy halálában is úgy gondoskodjon a gyermekéről, ahogyan az életben gondozta volna.
Az ilyen típusú temetkezések tükrözhetik az ősi társadalmak gyermekekhez fűződő viszonyának változásait is. Az őskor korábbi időszakaiből származó leletek szerint ugyanis úgy tűnt, csak felnőtteket temettek agyagedényekbe, ami arra utalhat, hogy a gyerekeket akkoriban kevesebb megbecsülés övezte, de ez a későbbiekben változhatott.
