Kétezer éves görög maszkra bukkantak egy izraeli ásatáson

Görög isten kétezer éves bronz maszkjára bukkantak régészek egy Izrael északi részén folyó feltárás során - írja a Jediót Ahronót című izraeli lap portáljára hivatkozva az MTI.

A Genezáreti-tó (ma Galileai-tenger) partján fekvő Hipposznál (héberül Szuszitánál) zajló ásatásokon vasárnap előkerült nagyméretű bronz maszk Pán, a félig ember, félig kecske pásztoristen arcmását ábrázolja göndör fürtök mögött megbúvó kis szarvakkal. A maszkot vallási szertartásokon használták.

Michael Eisenberg, az ásatások vezetője elmondta, hogy a helyszín, ahol a maszkot találták, ceremóniák színhelye volt, ahol az istenek előtt hódoltak, számukra mutattak be áldozatot. A résztvevők ettek és ittak, a szertartás extázisa orgiához vezetett.

A régészek szerint a maszk a Kr.e. 1. évszázad és Kr. u. 1-2. évszázad között készülhetett. Eisenberg kiemelte, hogy az ilyen, emberi fejnél nagyobb maszk igen ritka, és a korábban felleltek többsége sem Pánt vagy a görög, római mitológiai valamely alakját ábrázolja. A Zinman Régészeti Intézet kutatója hozzáfűzte, hogy a világ legjelentősebb múzeumaiban megkérdezett a kurátorok nem tudtak a most meglelt bronz maszkhoz hasonlót felidézni.

A hipposzi ásatásokról az utóbbi években fontos leletek kerültek elő. Két éve egy bazalt emlékműre, 2011-ben pedig egy Herkules szoborra bukkantak, de mindkét felfedezés eltörpül a bronz maszk mellett.

Hipposz a római birodalom keleti határvidékén, a mai Jordánia, Szíria és Izrael területén lévő tíz város csoportjához, a Dekapoliszhoz tartozott. A Genezáreti-tó partján álló Hipposzt a Kr.e. 3. században alapították, és a Kr.u. 8. században döntötte romba egy hatalmas erejű földrengés. A Haifai Egyetem régészei Artúr Szegal professzor és Mihael Eizenberg irányításával 2000-ben kezdték meg a feltárásokat.