Túl sokat tudott az emberi fajról? Váratlanul elhunyt a génsebész, aki mesterséges sejteket tenyésztett

Gyászol a tudományos világ, de a hétköznapi emberek is hálával tartoznak neki. Meghalt J. Craig Venter, az emberi genom térképének úttörője. A férfi, aki évtizedekkel ezelőtt úgy döntött, nem vár az állami projektekre, hanem saját szakállára, gőzerővel fejti meg, miből is vagyunk mi, emberek. A halálát saját intézete jelentette be: a San Diegó-i kórházban érte a vég, miután szervezete feladta a harcot egy rákkezelés mellékhatásaival szemben.

Háborús pokolból a laboratóriumig

Venter élete nem steril kémcsövek között indult. A vietnámi háború borzalmai alatt, az amerikai haditengerészetnél szolgálva szembesült először az élet törékenységével. Ott, a vér és a sár közepette született meg benne a kérdés: hogyan képes az a több billió sejt együttműködni, hogy fenntartsa ezt a csodát, amit embernek hívunk?

Később ez a kíváncsiság hajtotta, amikor a 90-es években szembement a kormánnyal. Míg a hivatalos szervek csigalassúsággal haladtak, Venter a saját cégével, a Celera Genomics-szal elképesztő tempót diktált. 2000-ben végül a Fehér Házban, az akkori elnök oldalán jelenthette be a világraszóló sikert: megfejtették a DNS 3,1 milliárd alegységét.

Véget vetett a misztériumnak J. Craig Venter?

Sokan támadták, azt állították, hogy a gének feltérképezésével elveszi az élet varázsát, és rideg adathalmazzá silányítja az embert. Venter azonban frappánsan vágott vissza a bírálóknak a történelmi bejelentéskor:

– jelentette ki magabiztosan.

És valóban: munkája nemhogy elvette volna a varázst, inkább kaput nyitott a gyógyuláshoz. Neki köszönhetjük, hogy ma már tudjuk, milyen genetikai hibák állnak a rák vagy a szívbetegségek hátterében, és az ő kutatásai alapozták meg azt a jövőt, ahol a gyógyszereket személyre szabottan, a beteg saját kódjához igazítva készítik el.

Saját testét is a tudománynak adta

Venter nem csak másokat vizsgált: ő volt az első, aki a saját teljes genomját nyilvánosságra hozta, vállalva a kockázatot, hogy mindenki láthassa az öröklött gyengeségeit. Hitt abban, hogy ha ismerjük a sebezhetőségünket, esélyt kapunk a védekezésre. Később még a mesterséges élettel is kísérletezett, laborban létrehozott DNS-sel keltett életre egy baktériumot.

Bár a teste végül alulmaradt a kórral szembeni küzdelemben, J. Craig Venter neve örökre beíródott a történelembe. Nemcsak egy tudós volt, hanem egy felfedező, aki nem félt belenézni a tükörbe, és megmutatni nekünk, mi rejtőzik a bőrünk alatt – Science Alert.