Tizenkét egészséges páviánt lőttek ki a nürnbergi állatkertben - reagált az állatkert

PUBLIKÁLÁS: 2025. július 31. 12:45

Óriási a felháborodás Németországban, miután a nürnbergi állatkertben egészséges állatokat lőttek ki. Az állatkertbe emiatt aktivisták törtek be, majd tüntetést szerveztek az épület elé. A Bors az állatkerttől megtudta, hogy miért kellett kilőni az egészséges páviánokat.

A Pro Wildlife, a Német Állatvédő Szövetség, valamint a Német Jogi Társaság az Állatvédelemért bejelentették, hogy bűnügyi feljelentést tesznek. A majomállomány túlszaporodott, emiatt az állatkert már 2024 februárjában jelezte, hogy a pávián szaporulatot meg fogják ritkítani, ami rögtön kiváltotta az állatvédők heves tiltakozását.

Az állatkert a páviánok leölésével kiváltotta a világ haragját

Az állatkertben tartott állatok időnkénti elpusztítása a Német Állatvédő Szövetség szerint "bevett gyakorlat". De ezt sokan nem fogadják el. Kedden például aktivisták törtek be az állatkert területére, akiket a rendőrök elfogtak. Az állatkert közölte, hogy "üzemi okokból" zárva tart a nap folyamán. Az Animal Rebellion nevű szervezet tüntetést szervezett az állatkert elé a páviánok elpusztítása miatt.

Az állatkert majomházában az utóbbi időben már 43 állatot tartottak, bár a házat eredetileg csak 25 kifejlett majomra és néhány fiatal egyedre tervezték. A túlzsúfoltság egyebek között sérülésekkel járó konfliktusokhoz vezetett a páviánok között.

Dag Encke igazgató elmondta, hogy az állatkertnek nem volt más választása, mint gyéríteni a majompopulációt, mert más intézmények nem tudták őket átvenni, a nőstényekbe beültetett fogamzásgátló eszközökkel pedig nem érték el a kívánt eredményt.

A páviánok elengedése a szabadba, illetve a majomház bővítése nem jöhetett szóba. A páviánokat lőfegyverrel pusztították el, és tetemüket táplálékként ragadózóknak adták, mint ahogy a külön erre a célra tartott egyéb állatfajok esetében is történik ez az állatkertben

– nyilatkozta az igazgató.

Guinea baboons at Nuremberg Zoo — 43 állat élt 25 helyén /Illusztráció Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Az állatkert szerint nem volt más választás

A Bors megkereste a nürnbergi állatkertet a tizenkét egészséges pávián leölésével kapcsolatban. A fő kérdésünk az volt, hogy miért, a szaknyelven "aktív eutanázia" módszeréhez folyamodtak a probléma kezelésének érdekében? Az állatkert kommunikációs vezetője, Anna Böhm szemmel láthatóan egy előre megírt levelet továbbított, amiben egy linken keresztül jutottunk el a pontokba szedett válaszhoz.

Az állatkert tisztában van azzal, hogy ez a döntés sokak számára nehezen érthető, és irritációt, aggodalmat vagy haragot vált ki. Az állatkertnek, annak alkalmazottainak és a döntéshozatali folyamatban részt vevő összes személynek ez a legnehezebb. Az állatkert szakértői évek óta intenzíven tárgyalják és vizsgálják ezt a lépést biológusokkal, állatorvosokkal, állatgondozókkal, zoológusokkal, jogászokkal és tudósokkal, és minden elképzelhető alternatívát számításba vett.

Az állatkert kommunikációs vezetője szerint a természetes élőhelyre való visszatelepítéshez szigorú szabályokat kellett volna betartani. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan biztonságos ivóhely, élelem és közösségi struktúra által biztosított terület, ahol a Guinea-páviánok élhetnének. Ezért nem tudták őket természetes környezetbe engedni. Nem volt elérhető szabad kapacitású állatvédelmi intézmény vagy partner állatkert sem. Pedig több mint 200 partnert kerestek meg, de csak 16 páviánt tudtak átadni 2011 óta.

Amit kevesen tudnak, hogy a páviánok befogadásának feltétele, hogy integrált, kiegyensúlyozott társas csoportban élhessenek – ez sem volt biztosított.

A fogamzásgátlás nem volt hatékony: a nőstények tartósan teherbe estek, így arra lehetett számítani, hogy a pávián populáció exponenciális növekedésbe kezd. Az állatkert állítása szerint így mozgásterük végül a valóban kegyetlennek hangzó túlszaporulat leölésére szűkült.