Horváth Zoltán az ország egyik legnagyobb büszkesége volt, 22 éves fiatalként jelent meg a 1960-as római olimpián és mindenkit elkápráztatott tehetségével. Egyéniben ezüstérmet nyert Kárpáti Rudolf mögött, míg az aranyérmes válogatott egyik erőssége lett.
Karrierje felfelé ívelt, megnyerte az 1962-es Buenos Aires-i egyéni világbajnokságot, csapatban 1957-ben Párizsban, 1958-ban Philadelphiában és 1966-ban Moszkvában nyert még aranyérmet.
Karrierjét egy súlyos autóbaleset lassította le, majd a harmincas éveiben visszavonult. Ezt követően sokáig külföldön edzősködött, majd hazatért. Utolsó éveit békésen, csendesen, a Tatabánya melletti Szárligeten töltötte, végül hosszú betegség után halt meg 88 évesen - írja a tenyek.hu.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.