„Elképesztő nehézségekkel kellett szembenéznem”–Lyukas aggyal él Eszter

PUBLIKÁLÁS: 2026. március 03. 10:00

Szabóné Katona Eszter Anna egész életében érezte, hogy más, mint a többiek. Csak 41 évesen derült ki számára, hogy az agya egyik fontos része, a kéregtest, teljesen hiányzik. Mutatjuk a részleteket, hogyan élte meg Eszter!

Szabóné Katona Eszter Anna mindig érezte, hogy valami nincs rendben vele. Sokkal lassabban tanult és fejlődött, mint a társai. Gyerekként négy órán át evett meg egy ebédet, nehezen tanult meg cipőt kötni és az órát leolvasni. Hatévesen felmérték, és azt mondták az édesanyjának: „kicsit lassú, de menjen iskolába”, pedig az akkoriban még a kötelező iskolakezdési súlyhatárt sem érte el, mindössze 19 kilogramm volt. Sokáig nem értette, miért ilyen, és az egészségesek között állandó önbizalomhiánnyal küzdött – mígnem 41 évesen kiderült: agyából egy jelentős rész hiányzik.

Eszter élete során számos kihívással szembesült, de ma már büszkén vállalja önmagát, és példát mutat másoknak, miként lehet támogatást nyújtani és inspirálódni a Corpus Callosum rendellenességgel élők közösségében. (Fotó: Kéregtest rendellenesség AgCC Magyaroszági Alapítványa)

"Az élet sokszínű, nincsenek jó vagy rossz válaszok" - Így élte meg Eszter, hogy hiányzik az agyának egy része

Eszter ugyanis veleszületett Corpus Callosum Agenesis-szel él, vagyis az agy két féltekéjét összekötő kéregtest részben vagy teljesen hiányzik nála. Ez az idegpálya biztosítja a jobb és bal agyfélteke közötti hatékony kommunikációt. Ha hiányzik, az információfeldolgozás tempója, az összetett feladatok megszervezése és a társas helyzetek értelmezése is eltérhet az átlagtól. Eszter azonban erről hosszú évtizedeken át semmit sem tudott.

Végigkínlódtam az iskolát közepes eredménnyel, az egyetemről pedig már kibuktam, azt az anyagmennyiséget nem tudtam teljesíteni. A lassúságom és a nehézségeim nyilván a Corpus Callosum rendellenességemből adódnak, amit ma már tudok. Akkor, értelmiségi családból jőve, nagyon szégyelltem ezt. Ma már viszont büszke vagyok a teljesített két és fél félévemre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajztanár szakán

- meséli Eszter a tapasztalatait a hiányosságai kapcsán.

Évekig nem értette, miért ilyen. Miért kell neki többet gyakorolnia, miért fárad el gyorsabban, miért érzi magát bizonytalannak az „egészségesek” között. Az önbizalomhiány lassan beépült az identitásába.

2000 és 2002 között Ausztráliában éltem, ahol sikeresen elvégeztem az itthon csak OKJ-nak minősülő, főiskolai idegenforgalmi szakmenedzser képzést. Míg Magyarországon bukdácsoltam, kint 92 százalékos jogvizsgát írtam – angolul... Az ottani oktatási rendszer teljesen más: projektalapú, valószínűleg ezért tudtam ott ilyen jól teljesíteni. Ez hatalmas lendületet adott nekem ahhoz, hogy megértsem, vajon mi lehet a bajom

- teszi hozzá Eszter.

A diagnózis – hogy a kéregtest hiányával él – egyszerre volt sokkoló és felszabadító. Végre magyarázatot adott a gyermekkori lassúságra, az önbizalomhiányra, az évtizedes belső bizonytalanságra.

"Kiderült, hogy lyukas aggyal születtem"

2007-ben, a két szülés miatti erős fejfájásaim miatt elvégzett MR-vizsgálaton derült ki, hogy Corpus Callosum Agenesiam van. Azaz az agyam középső része hiányzik. Hosszú éveknek kellett eltelnie, hogy ezt pontosabban kiderítsem. A Felnőtt ADHD Központban, 2020-ban végre megkaptam a diagnózist: diszes (véleményem szerint diszkalkuliás), autisztikus és ADHD-s tüneteim vannak, amelyek forrása a Corpus Callosum Agenesia

- meséli Eszter a betegségének a tüneteit.

A Corpus Callosum rendellenesség (CCD) azt jelenti, hogy az agy két agy féltekéjét összekötő kéregtest részben vagy teljesen hiányzik, ami megnehezítheti az információk feldolgozását, a komplex feladatok szervezését és a társas helyzetek értelmezését. A CCD számos tünetet okozhat, a késleltetett mozgási, beszéd- és kognitív fejlődéstől a tanulási zavarokon, szenzoros és viselkedési nehézségeken át az autizmusig, epilepsziáig vagy más neurológiai rendellenességekig. A rendellenesség genetikai vagy nem genetikai okokra vezethető vissza, gyakran azonban a pontos ok nem ismert, és a tünetek súlyossága jelentősen változhat. A diagnózis magzati MR, CT vagy felnőttkorban MR segítségével történhet, de a rejtett tünetek miatt a szükséges támogatás és segítséghez való hozzáférés nehéz lehet. Ugyanakkor bizonyos előnyökkel is járhat, például a magas fájdalomküszöb és a több feladatra való egyszerre való figyelem képessége, és a megfelelő kognitív és viselkedésterápiákkal az érintettek gyakran jobban teljesítenek, ha több időt kapnak a feladatok elvégzésére.

Visszaemlékezve, egész életem során elképesztő nehézségekkel kellett szembenéznem, és sokáig azt hittem, kevesebb vagyok másoknál. Ennek ellenére leéltem a fél életemet így is, hogy nem tudtam a betegségemről: férjhez mentem és gyermekeket szültem. Nagyon örülök, hogy közel 41 éves koromra rájöttem, valójában nem velem volt a baj, hanem az agyam egyik nagyon fontos része hiányzik. Ma már őszintén értem és elfogadom önmagamat, ezért fontosnak tartom, hogy mások is járjanak utána, ha hasonló tüneteket tapasztalnak. Nem szabad elfogadni, hogy „ez van”; ha van is valamilyen eltérés, el kell fogadni, hogy az élet sokszínű és változatos, nincsenek egyértelműen jó vagy rossz válaszok – én például így is lediplomáztam Ausztráliában, és ez bizonyítja, hogy nincsenek lehetetlenek.

- zárta gondolatait Szabóné Katona Eszter Anna aki Kéregtest Rendellenesség (AgCC) Magyarországi közösség alapítója.

Érdekel még hasonló ritka betegség? Nézd meg videón!